Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

A tűzoltókban és a postásokban bízunk a leginkább

Továbbra is rendületlen a tűzoltók iránti bizalom hazánkban - derül ki a GfK Csoport által 2010 tavaszán végzett felmérés eredményeiből. Mellettük a postások és a tanítók, tanárok élvezik még a legnagyobb bizalmat. A tavalyi évhez képest a legnagyobb mértékű bizalomnövekedés a jótékonysági szervezetek esetében figyelhető meg. A listát idén is az újságírók és a politikusok zárják.

A GfK Csoport a Wall Street Journal Europe megbízásából készített legfrissebb felmérése szerint Magyarországon a 20 szakma képviselői iránti bizalomösszesítő listájának első felében szinte alig történt változás a 2009-es eredményekhez képest. Továbbra is kiemelkedően magas a bizalom a tűzoltók iránt (97 százalék), őket követik a postások, majd a tavalyi helyezést megőrizve a tanítók, tanárok a lista harmadik helyezettjei.

Az orvosokat és a katonaságot is erős bizalom övezi, ők csakúgy, mint 2009-ben, idén is a 4. illetve az 5. helyen végeztek. A nemzetközi eredményekkel összehasonlítva figyelemre méltó, hogy a postások iránti bizalom az összes felmérésben részt vett ország közül hazánkban a legmagasabb (95 százalék).

Akiknek a legnagyobb bizalmat szavaztunk

A tűzoltók, postások, tanítók és tanárok mellett a piackutatók iránt is stabilan magas a bizalom, a lakosság 79 százaléka bízik a szakma képviselőiben. Ezzel az értékkel előkelő helyet foglalnak el a listában, és jóval kedvezőbb a megítélésük, mint a felmérésben részt vett többi országban.

A környezetvédő szervezetek, rendőrök és a bírák megőrizték helyüket az első tízben, és a nemzetközihez hasonló értékeket kaptak. Az eredmények alapján elmondható, hogy a rendőrök globálisan nagyobb népszerűségnek örvendenek, mint hazánkban.

A jótékonysági szervezetek képviselői a lista 10. helyére kerültek a tavalyi 14. helyről, a válaszadók 57 százaléka fejezte ki bizalmát velük szemben.

A lista második felében több átrendeződés történt a tavalyi év eredményeihez képest. A marketing szakemberek két helyet javítva kerültek a 11. helyre, míg az ügyvédek, a köztisztviselők, az önkormányzati képviselők 2-2 hellyel estek vissza a listában, annak ellenére, hogy ezen csoportok megítélése abszolút értékben alig változott.

A papságról ugyanez mondható el, a tavalyihoz képest két hellyel kerültek hátrébb a sorban, így most már csak a 14.-ek. A globális adatokkal ellentétben Magyarországon nem volt érzékelhető a katolikus egyházzal kapcsolatban kirobbant botrányok hatása a bizalmi index alakulására. Azonban az egyházi elöljárók iránti bizalom mértéke nemzetközi szinten még így is magasabb, mint hazánkban (globálisan: 58, hazánkban 50 százalék).

Kikben bízunk a legkevésbé?

Habár a válságnak még koránt sincs vége, a bankárok hét pontot javítva egy hellyel feljebb tudtak kapaszkodni a listán, ami a 16. helyhez volt elegendő.

A lista végén nincs jelentős változás: a reklámszakemberekben a lakosság egyharmada bízik. Õket követik az újságírók, akikben tízből hárman bíznak, így hazánkban kedvezőtlenebb a megítélésük, mint globálisan. Végül, rendkívül alacsony értékkel a politikusok zárják a sort, mindössze tízből egy honfitársunk fejezte ki bizalmát vezetőinkkel szemben.

A felmérés 15 európai országban, az Egyesült Államokban, Brazíliában, Kolumbiában és Indiában összesen 18 800 fő megkérdezésével zajlott 2010 februárja és márciusa között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×