Becslések szerint több mint 50 ezer hálózati személy neve, fedőneve, azonosító adatai és beszervezési dossziéjának száma szerepel a tizennyolc NBH-s mágnesszalagon.

A miniszterelnök által felkért civil bizottságot Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa, Cseh Gergő Bendegúz levéltáros és Kenedi János történész alkotja majd.

A testület felügyeli a minősítések felülvizsgálatát és a minősítés alól feloldott anyagok levéltárba adását is.

Bajnai Gordon szerint lehetővé tenni a történészek számára, hogy megismerjék és feltárják az egykori állambiztonsági szolgálatok működésének minden részletét.

A miniszterelnök azt mondta: arra törekszenek, hogy az egykori hálózati személyre vonatkozó információkból minél kevesebb maradjon titokban.

Habár a titkosításról a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója dönt, a civil bizottság kifogásolhatja az esetleges titkosítást a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszternél vagy a kormányfőnél.

Bajnai Gordon közölte: az hogy nem mindenki akar szembenézni a múltjával, nem lehet akadálya a múltfeltárásnak, és annak, hogy az ország történelmét alaposabban is megismerhessük.

A civil bizottságot vezető Kenedi János úgy véli: a mágnesszalagokon lévő adatokat nem bűntényként vagy politikai ügyként kell kezelni. Ezek nem listakészítésre, zsarolásra vagy lejáratásra valók, hanem a társadalmi tudás alaposabbá tételére - tette hozzá a történész.

Bajnai Gordon egyébként egyetlen párttal sem egyeztetett a bizottság felállításáról.

Kenedi János szerint kérdés, hogy a következő, valószínűleg Fidesz által vezetett kormány tovább viszi-e múltat feltáró munkát. Mint ahogy az is, hogy hol találhatók az 1978 és 1989 között dolgozó hálózati személyek adatai.