Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Nem dőlt el határidőre, mely intézmények kapnak kutatóegyetemi címet

Ma kellett volna kihirdetni, mely felsőoktatási intézmények kapják meg az úgynevezett kutatóegyetemi címet. A pályázat eredményhirdetését azonban legalább egy hónappal elhalasztották. Az oktatási minisztérium indoklása szerint azért, mert a következő három napban Bécs mellett Budapest ad otthont a Bologna-folyamatról szóló konferenciának.

Január 29-én 14 óráig kellett eljuttatni az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz a kutatóegyetemi minősítésről szóló pályázatokat. Az eredeti elképzelések szerint február 10-én már ki is hirdették volna a nyerteseket. Ez az időpont módosult aztán március 10-re.

Az ünnepélyes átadóból végül ma sem lett semmi. A hivatalos indoklás szerint azért mert "március 11-én és 12-én Budapest és Bécs ad otthont a bolognai folyamatban részt vevő 46 ország felsőoktatásáért felelős miniszterei ünnepi konferenciájának". Valójában pénteken már csak az osztrák fővárosban lesznek rendezvények a 10 évvel ezelőtt elindított oktatási reform eredményeiről és tapasztalatairól.

A kutatóegyetemi címre 26 állami elismeréssel rendelkező egyetem pályázhatott. A tárcánál ma teljes hírzárlatot rendeltek el, még azt sem árulták el, hányan jelentkeztek a pályázatra. A Népszabadság korábban azt írta: 11 állami és egy egyházi egyetem adott be pályázatot. Az ELTE, a BME, a Corvinus, a SOTE, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci-, a Debreceni-, a Nyugat-magyarországi- és a Veszprémi Pannon Egyetem, a gödöllői Szent István Egyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

Nyerni azonban csak 6-8 egyetem fog. A kutatóegyetemek létrehozásának célja ugyanis, hogy német mintára olyan elitegyetemek jöjjenek létre, amelyek kutatási eredményeiket az oktatásba is képesek közvetíteni. Feltétel például, hogy legalább három kutatócsoport működjön az egyetemen, a kutatásfejlesztési bevételeknek pedig az intézményi költségvetés legalább öt százalékát el kell érniük. Legalább öt doktori iskolának lennie kell, és ezekben legalább ötven hallgatónak kell tanulnia. Az oktatók több mint felének kell tudományos fokozattal rendelkeznie, és az ő tudományos publikációs tevékenységüket is be kellett mutatni.

A tárca korábbi közleménye szerint a miniszter egy bírálóbizottság által felállított sorrend alapján nevezi meg a nyertes intézményeket. A bizottság vezetője Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki korábban az InfoRádiónak elmondta: támogatja a kutatóegyetemek létrehozását, amely szerinte egészséges versenyt teremt a magyar intézmények között.

Solti László akadémikus, a gödöllői Szent István Egyetem rektora a pályázat benyújtásakor úgy nyilatkozott az InfoRádiónak: a címmel eddig ismeretlen piacok nyílnának meg a magyar felsőoktatási intézmények számára.

A három évig használható kutatóegyetemi címmel közvetlen pénzjutalommal nem jár, ám az uniós forrásból 27 milliárd forintot különítettek el többlettámogatás gyanánt. Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár január közepén azt mondta: a cím intézményenként 1,5-3 milliárdos támogatást jelent.

Az Oktatási Minisztérium nem közölt új eredményhirdetési határidőt. Hiller István tárcavezető egy hétfői háttérbeszélgetésen annyit mondott: vélhetően egy hónapon belül sor kerül rá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×