Kamarás Miklós azután beszélt erről, hogy a Wizz Air diszkont légitársaság bejelentette: jogellenesnek és versenytorzító hatásúnak tartja a Malév állami támogatását, és az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke korábban azt mondta: a tulajdonszerzés nem minősül tiltott állami támogatásnak, mert az állam nem a működéshez biztosít tőkét, hanem reorganizációt hajt végre, hogy a Malév a piaci viszonyok között működőképessé válhasson. A magyar állam a Malév tőkeemelésében részben készpénzzel, részben pedig apporttal, korábbi adósságok konvertálásával vett részt, így összesen 25,2 milliárd forinttal emelt tőkét a légitársaságban. A Fidesz jelezte: vizsgálatot indít a Malév korábbi magánosítása, majd ismét állami tulajdonba vétele ügyében, ha kormányra kerül.

Parragh: Nem egyértelműek a fejlesztéspolitikai célok

A fejlesztéspolitika céljainak és intézményrendszerének felülvizsgálatát sürgeti a Gazdasági és Szociális Tanács. A testület soros elnöke az elfogadott határozatot ismertetve elmondta: az ügyben széles körű társadalmi párbeszédet szorgalmaznak, mert fontosnak tartják, hogy az uniós forrásból megvalósított fejlesztések fenntarthatók legyenek. Parragh László úgy vélte: az utóbbi időben ugyan egyszerűbbé vált az uniós felzárkóztatási források felhasználása, de a fejlesztéspolitikai célok továbbra sem egyértelműek. Hozzátette: a testület azt szeretné, hogy a fejlesztéspolitikában fokozottabban érvényesüljön a kiszámíthatóság, a tervezhetőség és a támogatások odaítélésekor erősödjön a decentralizáció.

Szabályozott verseny a közúti közösségi közleekdésben

Hosszútávon meghatározó lehet a magántőke a közúti közösségi közlekedésben - mondta a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szakállamtitkára. Csepi Lajos egy budapesti szakmai rendezvényen hangsúlyozta: 2016-tól a közúti közösségi közlekedésben be kell vezetni a szabályozott versenyt, amely hatására többségbe kerülhet a magántőke a szektorban. Hozzátette: a 2016-os nyitásig is van lehetőségük a magánvállalkozóknak bejutni a piacra, de jelenleg a közösségi szolgáltatási szerződéssel rendelkező állami vállalatokkal is versenyezniük kell.

Az Alkotmánybírósághoz fordul a PDSZ

Az Alkotmánybírósághoz fordult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az osztálylétszámokról szóló népi kezdeményezésük ügyében. Az érdekképviselet elnöke emlékeztetett arra: azután indították el népi kezdeményezésüket, hogy nem sikerült az osztálylétszámok csökkentésére vonatkozó javaslatuknak érvényt szerezniük. Kerpen Gábor hozzátette: a kérdőívet az Országos Választási Bizottság kétszer is elutasította, legutóbb februárban, érdemi indoklás nélkül. Hangsúlyozta: ezután döntöttek úgy, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt szeretné elérni, hogy a jogszabályban rögzített maximálisnál ne lehessen nagyobb létszámú osztályokat indítani. Emlékeztetett: a közoktatási törvény módosítása lehetővé tenné, hogy szeptembertől a maximális létszámtól 30 százalékkal is el lehessen térni.

Kísérleti motorokat gyárt majd Győrben az Audi

Megduplázza a győri kísérleti motorgyártó központ létszámát az év végéig az Audi Hungaria Motor Kft. A társaság emlékeztetett arra: jelenleg 22 munkatárs dolgozik a központban, közülük tizenheten speciálisan képzett mérnökök, akiket az Audi ingolstadti és neckarsulmi telephelyein készítettek fel az új feladatokra. Az év végéig a tervek szerint negyvenre növelik a létszámot a sokasodó teendőkkel összhangban. A központ a jövőben az Audi fejlesztési részlegének megbízásából gyárt olyan kísérleti motorokat, amelyek sorozatgyártását a későbbiekben Győrött tervezik.

Rágalmazás miatt elítélték Debreczeni Józsefet UD Zrt.-ügyben

Első fokon 100 ezer forint pénzbüntetésre ítélte rágalmazás miatt Debreczeni József közírót, az MDF képviselőjelöltjét az UD Zrt.-ügyben a főváros II-III. kerületi bírósága. A védelem fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. Debreczeni József 2008. szeptember 21-én A diktatúra árnyéka című, a Népszabadságban megjelent cikkében arról írt, hogy az UD Zrt. titkos hálózatot hozott létre törvénytelen eszközökkel történő információgyűjtés céljából, de ezt a perben nem sikerült bizonyítania. Az ítélet szerint a vádlott cikkében az információk egy részét egyoldalúan kiragadta, és tényként közölte, hogy az UD Zrt. bűncselekményeket követett el. A közíró azzal érvelt, hogy nem újságíró, hanem publicista, aki a véleménynyilvánítás szabadságával élve írta cikkét, a bíróság viszont hangsúlyozta: a véleménynyilvánítás szabadsága nem korlátok nélküli, a többi között mások jó hírnevének és jogainak védelme érdekében is korlátozható.