Hiába ünnepelte Bajnai Gordon kormányfő stábja az átmeneti kormány féléves regnálását, a választók többsége nem a már eltelt félévet méltatja, hanem a még hátralévő felet számolja.

Noha az átmeneti kormányfőt április óta többen tartják alkalmasnak a válságkezelésre (ősszel a megkérdezettek harmada), tömegtámogatásról továbbra sem lehet beszélni (a megkérdezettek több mint fele ugyanis nem tartja alkalmasnak továbbra sem). Ráadásul a kormányfő önképét elfogadóknak csak a 71 százaléka tartja szavahihetőnek is Bajnait, így csupán alig minden negyedik (23 százalék) választópolgár lát benne hiteles válságkezelőt - derült ki a felmérésből, amely 1000 fő véletlenszerű kiválasztásával, országos reprezentatív mintán, telefonos lekérdezéssel készült.

Oltóanyag-bojkott

A sertésinfluenza kapcsán a "szakértői kormány" bizonyíthatta volna szakértelmét, a hírek mégis inkább az oltóanyag körüli bizonytalanságról, a látatlanban megvásárolt négymilliós vakcina-készletről, illetve a gyártó cég offshore hátteréről szólnak.

Nem csoda, hogy csak a megkérdezettek 13 százaléka szándékozik beoltatni magát (három százalék már állítólag túl van rajta). Így azonban a vírus elsősorban az egészségügyi minisztert veheti le a lábáról: ez a szám ugyanis a felnőtt lakosság körében alig 1,3 millió vakcina beadását feltételezi. Székely Tamásnak a választási kampány során pedig milliós maradékokkal kell majd elszámolnia. Persze nem a dunakesziek előtt, a miniszter ugyanis csendben visszaadta az elmúlt hetekben a képviselő-jelöltséget.

Nem kell Gyurcsány

Míg Bajnai nem akarta az MSZP-t megmenteni, de a szocialisták igényt tartottak volna szolgálataira, addig Gyurcsány Ferenc előszeretettel hozza hírbe magát a jövőben is fontos vezetőként, de mintha az MSZP érte kevésbé lelkesedne.

Az udvarias távolságtartás nem meglepő: a választóknak csupán 9 százaléka, az MSZP-szimpatizánsoknak pedig mindössze 41 százaléka kívánja vissza az ex-kormányfőt a "politikai élet élvonalába".

A nosztalgiázók között így alighanem a revansvágytól fűtött, nem baloldali szavazók is találhatóak. Ebben a helyzetben nehéz lesz döntést hozni Gyurcsány kampányszerepéről az MSZP-nek, hiszen a gesztus sok szavazatba kerülhet.

Pártszimpátia

Októberben csökkent a Fidesz támogatottsága, június óta először ért el az összes megkérdezett körében csupán 33 százalékot a legnagyobb ellenzéki párt. A csökkenés oka lehet, hogy hiányzik a színvallásra késztető kampány és választás.

Beszédes, hogy a Fideszből a bizonytalanok táborába vándoroltak át a szavazók. Ugyanakkor ez az adat is egy több mint 2,5 millió Fidesz-szavazónak feleltethető meg, szemben a szocialisták hatszázezres, a Jobbik négyszázezres támogató csoportjával. A választás szempontjából sokkal fontosabb, hogy az urnákhoz járuló, aktív szavazók hogyan vélekednek a pártokról. Itt a Fidesz 45, az MSZP 8, míg a Jobbik 7 százalékon áll.

A kétharmad megítélése

A fenti számok is sejtetik, hogy a következő választás tétje nem a Fidesz győzelme, hanem annak mértéke lesz. Magyarul: kap-e a sarkalatos törvények módosításához szükséges felhatalmazást a polgári oldal.

A Fidesz egyelőre kacérkodik a gondolattal, láthatóan nem szeretné túl magasra tenni a lécet, az MSZP és a Jobbik pedig - féltve zsarolási lehetőségüket - már előre antidemokratikusnak láttatja a helyzetet.

Eközben a választók kezdenek megbarátkozni a gondolattal. Míg júniusban, az EP-választások után csak 43 százalékuk tartotta előnyösnek, ha egy pártnak kétharmados többsége van, addig októberben arányuk már 47 százalékra nőtt.

Ugyanebben a körben csak a megkérdezettek 33 százaléka szimpatizál bevallottan a Fidesszel. A választás szempontjából fontos lehet, hogy a bizonytalanok 44 százaléka előnyösnek, 33 százaléka hátrányosnak tartja az egypárti kétharmadot.

Kettős állampolgárság

Ha a kétharmadnak nem is, a nélküle bevezethetetlen kettős állampolgárságnak - júniushoz hasonlóan - kétharmados támogatottsága van. A nyárelőn a megkérdezettek 68, októberben 65 százaléka állította, hogy egy megismételt népszavazáson igennel szavazna. Így a Fidesz által nemrégiben beterjesztett törvénymódosítás kapcsán az MSZP és az SZDSZ frakció háromfrontos küzdelembe keveredett: a választókkal, az ellenzékkel és saját múltjukkal, a Gyurcsány-korszakkal is szembe kell nézniük.