"A többség ugyan támogatja Magyarország integrációját, és valamivel többen vannak azok is, akik szerint a 2004 óta tartó folyamatnak inkább pozitív hatásai voltak, az eredmények mégis azt mutatják, hogy ellentmondásos a viszonyunk az unióhoz" - olvasható.

A felmérés nyolc területen vizsgálta, hogy a választópolgárok miként érzékelik az európai uniós csatlakozás hatásait. A kérdezettek a mezőgazdasággal összefüggésben a legkritikusabbak, kétharmaduk szerint a csatlakozás hátrányos helyzetbe hozta a magyar agráriumot. Szintén többségben vannak a kedvezőtlen hatást érzékelők a munkanélküliséggel, az ország gazdasági helyzetével és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok állapotával kapcsolatban.

Csak az ország kulturális helyzetére, és a külföldi munkavállalási lehetőségekre gyakorolt uniós befolyást értékelte pozitívan a válaszolók többsége - írták.

A mezőgazdaságra vonatkozóan 2007-ben még csak a kérdezettek 49, ma már 66 százaléka gondolja, hogy a csatlakozás negatív következményekkel járt, az ország gazdasági helyzetére gyakorolt hatás megítélésével kapcsolatban pedig 36-ról 45 százalékra nőtt a bírálók aránya.

Jellemző az unióhoz fűződő ambivalens viszonyra, hogy még azok körében is magas a bírálók aránya, akik egyébként úgy vélik, hogy a csatlakozás javított az ország helyzetén. Ebben a csoportban a válaszolók kétharmada szerint a csatlakozás hátrányos helyzetbe hozta a magyar mezőgazdaságot, egyharmada pedig úgy látja, Magyarország uniós tagsága negatív hatást gyakorolt a hazai munkanélküliségre, illetve a hátrányos helyzetű csoportok helyzetére.

Mint olvasható, a megkérdezettek többsége, csaknem háromnegyede valamilyen formában helyesli, hogy Magyarország csatlakozott az EU-hoz, a csatlakozást teljes mértékben helyeslők aránya azonban alig haladja meg a válaszadók egyharmadát.

A felmérés szerint minden tizedik megkérdezett egyáltalán nem helyesli az ország 2004-es csatlakozását, a bírálók összességében a kérdezettek negyedét teszik ki.

"Pártpreferencia szerint minden jelentősebb szavazóbázissal rendelkező párt szavazói között többségben vannak a csatlakozás támogatói. Az uniós tagságot helyeslők legnagyobb arányban az MSZP (87 százalék), legkevesebben a Jobbik hívei között vannak (69 százalék)" - áll a kutatás összegzésében.

Mint írták, ennél markánsabb különbséget mutat, ha azok arányát hasonlítják össze, akik teljes mértékben helyeslik a magyar uniós csatlakozást. Ezek aránya a szocialisták szavazói körében 50, a Jobbik hívei között alig 20 százalékra tehetők. A Fidesz szavazóinak 74 százaléka helyesli a belépést az EU-ba, 37 százalékuk említette, hogy teljes mértékben a tagság hívének tartja magát.

A felmérés szerint egyértelműen látszik, hogy a jövedelem és az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan nő a csatlakozást helyeslők aránya, lakóhely szempontjából pedig nem az egyes településtípusok, hanem főváros és vidék között látható éles választóvonal. A budapestiek között mintegy 20 százalékkal magasabb azok aránya, akik teljes mértékben helyeslik az ország uniós tagságát.

A Századvég-Forsense július 8. és 20. között végezte kérdőíves közvélemény-kutatását, amelynek során 1.000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korút kérdezett meg az európai uniós csatlakozásról.