Bányai Gábor a Szerb Köztársaság jégvédelmi rendszerének főoperátorával, Zoran Babiccsal közösen tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a szerb jégvédelem szinte az egész ország területét lefedi 13 radar- és több száz rakétaállomással. Ennek bajsai radarközpontja a legnagyobb hatósugarú, és ha sikerülne megvalósítani a közös projektet, Bács-Kiskun megye minimum hetven százalékát vonná védelem alá a rendszer - tette hozzá.

Beszámolt arról, hogy a napokban a Vajdaságban, Bajsán tett látogatást, és megnézte a jól működő rendszert. A bajsai hidrometeorológiai intézet négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik. A megyei szakmai delegáció tagjait részletesen tájékoztatták a bajsai szakemberek az együttműködés lehetőségeiről és bemutatták a védelmi rendszer működési mechanizmusát is. A rendszer hatékonyságát igazolja, hogy a Szerbiában 2008-ban a hétmillió hektárnyi termőterületből mindössze 32 ezer hektár szenvedett kárt jégveréstől.

Bányai Gábor megerősítette az együttműködési szándékot és kiemelte, hogy Bács-Kiskun megye számít a szerbiai tapasztalatokra.

A tervek szerint a megyei jégvédelem információs bázisa Bajsán lenne, mivel a legkorszerűbb technikával dolgozik az állomás radarernyője, s kétszáz kilométeres körzetben "látja" Magyarországot és így Bács-Kiskunt megyét is.

A beruházás közel 5 millió euróba kerülne, mely az infrastruktúra kiépítését és kétéves működtetését jelentené. A financiális hátteret elsősorban a határon átívelő uniós programból szeretnék biztosítani 90-95 százalékban, ahhoz a megyei önkormányzat is hozzájárulna, de a folyamatos működtetéséhez nem nélkülözhető a gazdatársadalom összefogása és anyagi hozzájárulása. A számítások szerint ez 1-2 eurós hozzájárulást jelentene hektáronként a gazdáknak.

Bányai Gábor leszögezte: kormányközi egyeztetés szükséges, mert a légtér használatáról és a rakétakilövésekről érdemi egyezséget kell kötni, azt követően elkezdődhet az operatív munka, ami már a rendszer felépítését jelenti. Számítanak az Európai Unió támogatására is a projekt megvalósításában.

Zoran Babics elmondta, hogy Szerbiában az állam viseli a teljes jégelhárító rendszer kiépítésének és működtetésének a költségeit.

A rendszer működésének lényegéről kifejtette: rakétákkal mesterséges jégkristályok képződését elősegítő anyagot - ezüstjodidot - juttatnak abba a felhőbe, amelyben jég képződhet. A felhőben így csak borsószem nagyságú jégkristályok képződnek, melyek jégkása vagy olvadt állapotban jutnak a földfelszínre.