A lap beszámolója szerint az első furcsaság március 25-én történt, amikor az NFÜ - általa technikai jellegűnek nevezett - módosításokat hajtott végre a kockázatitőke-társaságok számára kiírt pályázati feltételekben. A nyomásgyakorlás gyanúja tovább erősödött, amikor a május 12-re ütemezett eredményhirdetés előtt egy nappal az NFÜ - indoklás nélkül - egy hónappal elhalasztotta a győztesek megnevezését. A pályázók felháborodását végül az váltotta ki, hogy a győzelemre álló fél tucat társaság között van, amelyik az ingatlan bizniszben, más a brókerszektorban utazik, vagyis a többségnek egyáltalán nincs kockázatitőke-befektetési tapasztalata.

A Heti Válasz arról ír, hogy a Genexpo 2010 Hungary Kft nyeri el a 2010 májusában kezdődő sanghaji világkiállítás magyar pavilonjának kivitelezésére kiírt 2,5 milliárd forintos megbízást, ugyanis a három pályázó közül a Miniszterelnöki Hivatal kettőt az eljárás során kizárt. A kft ügyvezetője az a Dégen István, aki 1971-ben lépett be az MSZMP-be, aki a 80-as években a diktatúra sajtóirányításának meghatározó alakja volt, és ő szerepel azon a listán, amely az 1990 előtti Belügyminisztérium III-as főcsoportja szigorúan titkos tisztjeinek a nevét tartalmazza. Vagyis Dégen István 1977 és 1987 között D-24-es fedőnéven a III/1-es csoportfőnökség szigorúan titkos tisztjeként nemzetközi hírszerzéssel és elhárítással foglalkozott - írja a Heti Válasz.

A Figyelőben arról olvashatnak, hogy a Gazpromnak hirtelen sürgős lett a Déli Áramlat gázvezeték projekt, vélhetően azért, mert a konkurens Nabucco vezeték kapcsán az utóbbi időben nagy a mozgolódás. Még Gyurcsány Ferenc állapodott meg arról, hogy létrejön egy társaság (orosz részről a Gazprom, magyar részről a Magyar Fejlesztési Bank lesz benne), amely a Déli Áramlat megvalósíthatósági tanulmányát kidolgozza. A Figyelő szerint szokatlan, hogy egy bank vállal ilyen feladatot; és furcsa az is, hogy bár a megvalósíthatósági tanulmány még sehol sincs, a magyar állam a szerződésben már több kötelezettséget is vállalt. Például azt, hogy a gázvezeték nyomvonalán lévő ingatlanokat kisajátítja. A hetilap megjegyzi: az is problémás, hogy a szerződésben nincs szó arról, mekkora tranzitdíjat fizet a társaság a szállítandó gáz után, így még csak megtippelni sem lehet a befektetett állami pénz megtérülését.