Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

Schmidt: Az újratemetett hősök sírjaiba a Kádár-rendszert is betemettük

Schmidt Mária történész szerint Nagy Imre újratemetésével a Kádár-rendszer maradék legitimációja is megszűnt. A Terror Háza Múzeum főigazgatója az InfoRádiónak azt mondta: a hősök rehabilitálásával és újratemetésével mindenki elvégezhette a maradék gyászmunkát is.

Végképp megszüntette a Kádár-rendszer legitimációját, amikor Nagy Imréékről kiderült, hogy nem árulók, hanem hősök voltak - mondta az InfoRádiónak a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Schmidt Mária szerint a hősök új sírjaiba Magyarország a Kádár-rendszert is beletemette.

Pozsgay Imre 1989 januárjában elhangzott kijelentése, miszerint 1956-ban nem ellenforradalom, hanem népfelkelés volt, nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, mégis Nagy Imre és társainak újratemetése volt az az esemény, amely után végre meg lehetett gyászolni az áldozatokat, ki lehetett mondani, amit korábban nem volt szabad - magyarázta a történész.

Schmidt Mária szerint ehhez hozzájárult Orbán Viktor beszéde is, amelyben a fiatalság nevében kifejezte azt az igényt, hogy a szovjet csapatok vonuljanak ki Magyarországról, és legyenek új választások. Szerinte Orbán Viktor felismerte a történelmi pillanatot, megértette, hogy az esemény miről szól, és azt, hogy a Kádár-rendszernek vége.

"Katarzis"

Kulin Ferenc irodalomtörténész szerint felszabadító hatású volt Pozsgay Imrének, akkor a Politikai Bizottság tagjának 1956-ra vonatkozó bejelentése, akkor azonban még nem lehetett tudni, hogy a közte és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára között folyó párharcból ki jön ki győztesen.

Különösen azok után nem, hogy meglehetősen biztos híreik voltak arról: Pozsgaynak éppen az 56-os bejelentését követően leapadt a támogatottsága a saját pártján belül is, és a szovjet vezetés is megvonta tőle a bizalmat - magyarázta az egykori MDF-es politikus.

Az irodalomtörténész úgy véli: Orbán Viktor 1989, június 16-án tartott beszéde a nap katartikus pontja volt, ám ők - a nem a legfiatalabb nemzedékhez tartozók - félelemmel telve hallgatták végig azt. Arra gondoltak, ez az a szöveg, amelyre a szovjetek újabb mozgósítással felelnek majd, vagy valamiféle drasztikus eszközzel kikényszerítik a demokratizálódási folyamat leállítását.

"Nagyon féltünk, nem volt akkor ez számunkra felszabadító élmény" - hangsúlyozta Kulin Ferenc, hozzátéve: a következő néhány nap eseményei azonban meghozták a felszabadulást.

Ez idő alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a vezetésnek le kell nyelnie az elhangzottakat, és nem akar, ezek szerint nem is tud kemény eszközökkel fellépni. Lélektanilag a 16-át követő napokban, hetekben indult meg az a folyamat, amely elvezetett a tényleges fordulathoz - fűzte hozzá az egykori MDF-es politikus.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×