Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska

A fesztiválozóknak meg kell húzniuk a nadrágszíjat

A pénzszűke ellenére a tavalyinál nagyobb költségvetéssel, bővebb kínálattal készül a szezonra a magyarországi fesztiválok többsége, amelyektől a szponzorok a válság ellenére sem fordultak el tömegesen - derül ki a Népszabadság összeállításából.

A forint árfolyamának hektikus változását megérezték a szervezők és az áfa-emelés is tükröződik majd részben a fesztiválok jegyáraiban. Magyarországon évente több mint háromezer nyári rendezvényt tartanak nyilván. A legnagyobb, a Sziget Fesztivál költségvetése az idén először nem emelkedik: a tavalyinak megfelelő, 2,65 milliárd forintból igyekeznek gazdálkodni. Gerendai Károly ügyvezető úgy véli, a látogatóknak meg kell húzniuk a nadrágszíjat, de ezt inkább a kisebb események érzik majd meg. A folyamat szerinte megrostálhatja a programszervezőket, a válságnak piactisztító hatása lehet.

Az oktatási tárca 350 millió forinttal tartozik a Semmelweis Egyetemnek, mert fél éve nem törleszti a PPP-beruházás rá jutó terheit. A minisztérium szerint ezért az egyetem a felelős, ugyanis a támogatási keretet csak akkor lehet megnyitni, ha elfogadták az intézmény tavalyi pénzügyi beszámolóját - értesült a Magyar Nemzet. A PPP-konstrukciós beruházásokba még Magyar Bálint oktatási minisztersége idején vágtak bele az intézmények, a program érvén magánbefektetők építettek, újítottak fel egyetemi épületeket, amiért az iskolák 20 éven keresztül törlesztenek a beruházónak - emlékeztet a Magyar Nemzet. A lapnak az egyetem gazdasági és műszaki főigazgatója azt mondta, nincs tudomásuk róla, hogy bármilyen dokumentumot késve adtak volna be, szerintük a csúszás oka a rossz szabályozás. Az idei finanszírozási szerződés megkötését ugyanis a tavalyi évről szóló beszámoló elfogadásához köti az állam, ám ezt csak tavasszal kell elkészíteni, miközben a tárcának már januártól törlesztenie kellene a PPP-beruházás rá eső részét.

A bíróság jogerős ítéletével jóváhagyta a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak azt a határozatát, amely tömeges jogellenes promóciók miatt 50 millió forintos fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta a Tesco-t, áll a Füstirtók Egyesület Index által közreadott közleményében.

Mióta a magyarországi vásárokon, piacokon egyre kevesebb a vevő, mind több magyar árus próbál szerencsét a határon túl - írja a Napi Gazdaság. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, a KISOSZ és a lap információi szerint is naponta több mint tízezer magyar árus indul Horvátország, Szlovénia, Ausztria, illetve Szlovákia felé. Legnagyobb részük magyar élelmiszereket, zöldséget és gyümölcsöt, lekvárt, mézet, bort visz, de ruhát és cipőt is kínálnak a határhoz közeli, vagy akár távolabbi városokban. Úgy tűnik, az üzlet még akkor is jövedelmező, ha az adott országban céget kell alapítani, s a kereskedelem teljesen legálisan zajlik.

Egyelőre reménytelen képet mutat a hazai autópiac, amelyet pontosan leképeznek a regisztrációs adóból származó bevételek: május végéig valamivel több mint 18 milliárd forintot fizettek be az autóvásárlók ezen a címen, tavaly ilyenkor viszont 38,2 milliárd volt a büdzsében - olvasható a Világgazdaságban. A lap szerint az már biztos, hogy a hazai értékesítés messze nem éri el a tavalyi 158 ezres számot, és jó, ha 85 ezer új autó talál gazdára, így a várt 82 milliárdos regisztrációs adó is megfeleződhet. A Világgazdaságnak nyilatkozó kereskedők elmondták, a belföldi vevők elmaradását csak részben kompenzálta, hogy a roncsprémiummal támogatott külföldi vásárlók többen jöttek Magyarországra autóért, kapva az akciós ajánlatokon és a forint gyenge árfolyamából adódó kedvező áron.

Hanganyag: Seres Gerda

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×