Az asszimiláció nem megoldás, sérti az emberi méltóságot, ehelyett integrálni kell a cigányságot - jelentette ki Dúl Géza, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs referense, a gyömrői Ceferino Ház, a váci egyházmegye cigányevangelizációs irodájának vezetője az inforadio.hu-nak.

A cigány közösségek beillesztése a többségi társadalomba, a cigányok integrációja és esélyegyenlőségének megteremtése állandóan ott szerepel a közélet napirendjén a rendszerváltás óta.

A kormányzati programok és egyéb civil kezdeményezések mellett sikeres ága is a romákkal való foglalkozásnak a katolikus egyház cigánypasztorációja. Ez a roma közösségek lelkigondozását jelenti elsősorban, de fontos részei a felzárkóztató programok is - mindezt a legtöbben teljes életük odaadásával teszik.

A probléma mértékét jelzi, hogy Dúl Géza két évvel ezelőtt, egy a témában tartott 2007-es konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a hat-hétszázezres magyarországi cigányság csupán 25,1 százalékának van munkahelye, 5 százaléka tanul, a munkanélküliek aránya 34 százalék, a rokkantnyugdíjasok száma pedig 15 százalék fölött van.

A gyermeküket otthon nevelők 13 százalékot tesznek ki. A demográfiai mutatók szerint a cigányság létszáma rohamosan nő, mivel társadalmi piramisuk alja igen széles, míg a teteje igen vékony, ellenben a magyarokéval. Azaz a cigányok többsége fiatal, míg a magyaroknál egyre kevesebb a gyermek.

A cigánypasztorációval foglalkozó legmagasabb szintű testület az Elvándorlók és Úton levők Pápai Tanácsa a Vatikánban, mely nemzetközi szinten fogja össze az érintett vallási közösségeket. 2008-ban már VI. alkalommal szervezték meg a Cigánypasztorációs Világkongresszust.

A magyarországi cigánypasztoráció első képviselője Sója Miklós görög katolikus parókus volt. 1940-ben, néhány évvel az európai cigánypasztoráció kezdete előtt kezdte munkáját Hodászon, amely ma is e tevékenység mintapéldája. Jelenleg Gelsei Gábor parókus vezeti a települést. Itt 1995 külön görög katolikus cigánytemplom épült, ahol cigány nyelvű szentmiséket tartanak. Emellett a parókusoknak köszönhetően felépült egy roma közösségi ház és a cigány idősek napközi otthona is.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Migrációs Irodája hat-nyolcszáz cigány részvételével 2003 óta minden évben megrendezi az Országos Katolikus Cigánytalálkozót, melynek résztevői teljes költségtérítést kapnak.

Dúl Géza szerint ugyan vannak cigány bűnözők, de a "cigánybűnüzés" fogalma is sértő, hiszen egy nép sosem a bűnözői, hanem a hősei felől definiálja önmagát, mivel az ember eszményeket követ és jó szeretne lenni. Márpedig a cigányoknak is megvannak a hőseik: Gábor Áron is cigány volt, számos 56-os cigány vértanút tartanak számon és még szentjük is van, a II. János Pál pápa által 1997-ben boldoggá avatott Ceferino Gimenez Malla, avagy El Pelé, aki spanyol cigány kereskedő volt.

A cigánypasztoráció számos helyen jelen van a józsefvárosi Szent József plébániától Esztergomon át a falvakig. Érdemes megemlíteni a jezsuiták erőfeszítéseit. Újságjuk, A Szív teljes októberi számár a témának szentelte. A jezsuiták szeretnének életre hívni egy cigány értelmiségi réteget és munkához juttatni minél több romát. Tápiószecsőn például a Pest megyei munkaügyi központ romaprogamjának tapasztalatait felhasználva komplex személyiségfejlesztő és felzárkóztató tanfolyamokat tartottak sokáig, ami később a Józsefvárosba költözött. Itt szinte minden tanuló - akiknek nagy százaléka felnőtt ember - külön, személyre szabott program szerint tanul, igényeinek, szükségének megfelelően. A rend elsőszámú cigánypasztorációs felelőse P. Hofher József atya.

Miskolcon Teréz anya nővérei evangelizálnak a város cigánytelepein - olyannyira együttélnek a romákkal, hogy még a rendházuk is a város ezen részén van. Õk elöljárójuk, Ifsita nővér szavaival élve a cigányok spirituális szükségleteit szolgálják, valamint nyaranta táborokat is szerveznek nekik.

Dúl Géza úgy látja, az evangélium emberképe miatt van esélye az egyháznak arra, hogy sikeresen meg tudja szólítani a cigány embereket. Mint mondta, a legfontosabb a cigányság és a magyarság közti kapcsolat gyógyítása, mivel ez a kapcsolat tönkrement. Ebben azonban össze kell fognia az államnak, a civil szférának és az egyháznak. A cigányokhoz csak alázattal, elfogadással lehet közeledni, a felsőbbrendűség érzésével közeledők csődöt mondanak.

Koós Ede borsodbótai plébános, aki maga is cigány származású, elvégezte a romológia szakot. Célja, hogy elérje, hogy "a cigány szó hallatán egyetlen magyar embernek se tíz negatív jelző jusson eszébe, hanem tíz pozitív" - nyilatkozta az októberi Szívnek. Létrehozta a RomaHang című újságot és a RomaHang Alapítványt, hogy így segítse az integrációt.

Dúl Géza úgy véli, a legnagyobb felelőssége az államnak van, hiszen az erőforrásai is összehasonlíthatatlanul nagyobbak. Hozzátette: távol áll még a cigánypasztoráció a teljes sikertől, hiszen ez olyan, hosszú évtizedekig elnyúló folyamat, amivel több évszázados múltban gyökerező sebeket kell gyógyítani.