Az Aranynektár Kft. 733 millió forintos beruházással felújított dunavarsányi üzemét tavaly szeptemberben Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter avatta fel. Ahogyan a HVG is kiemelte cikkében, évi 7-8 ezer tonnás mézfeldolgozó kapacitásával ez az üzem a legnagyobb Magyarországon, Európában pedig benne van az első tízben. A cégnek sokáig nagyon jól ment, állami támogatásokat és Kiváló Magyar Élelmiszer Védjegyet is kapott.

Ez a sikersorozat ért véget most, miután egybehangzó sajtóértesülések szerint az agrárminisztérium, a vám- és pénzügyőrség, valamint az APEH tartott közös ellenőrzést az Aranynektárnál - bár ezt a hatóságok nem erősítették meg az InfoRádiónak sem. A HVG úgy tudja, hogy az ellenőrök cukorszirupot találtak a dunavarsányi telepen. Hogy ennek jelentőségét megértsük, ahhoz tudni kell, hogyan készül a méz.

A méh nektárt gyűjt, amit a gyomrában egy enzim bont szét fruktózra (tehát gyülmölcscukorra) és glükózra (tehát szőlőcukorra). Erre azonban a mézhamisítók már mesterséges úton is képesek, csak ők répacukrot használnak hozzá. Tehát ahogy máshol a szőlő kiiktatásával készül bor, ebben az esetben a méh mellőzésével állítanak elő mézet.

Ezt a gyanút erősítette meg, hogy a cégnél az előbb említett természetes enzimmel megegyező mesterséges fehérjét, valamint pollent és cukrot foglaltak el a razzia során.

Hogy valóban mézet hamisított-e a cég, az akkor derül ki, amikor összehasonlítják a termelőktől felvásárolt méz és a külföldre eladott méz mennyiségét. Ha az utóbbi jóval több, mint az előbbi, akkor nyilvánvalóan mesterségesen állították elő.

A HVG rámutat, hogy a hamis mézen elért nyereség és a cukor áfájának visszaigénylése több milliárdos csalássá hízlalhatja az ügyet. A gyanú szerint az Aranynektár papíron mézszirupot adott el külföldre, amit a külkereskedelmi statisztikában mézként tüntetett fel, itthon viszont cukorként tartotta nyilván. Ezzel a fiktív importtal hozhatta egyensúlyba a termelőktől felvásárolt méz mennyiségét az eladott termék mennyiségével.

Takács Ferenc, az Aranynektár Kft. tulajdonosa a HVG szerint a versenytársak ármánykodásának minősíti a feltételezéseket. A cégvezetőt az InfoRádió is megkereste; Takács Ferenc egyelőre nem kívánta kommentálni a híreket, de péntekre tájékoztatást ígért.

Az biztos, hogy mézügyben nem tiszta valami - valószínűleg éppen maga a méz. Az Országos Méhészeti Egyesület tavaly májusban a brémai székhelyű Applica laboratóriumban közjegyző által hitelesített vizsgálatot végeztetett kilenc nagy élelmiszer-áruház termékeiről. Bross Péter elnök szerint a vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a Magyarországon kapható mézkészítmények hetven százaléka hamisított, mert cukor hozzáadásával készült.

Klenácz József, az egyik érintett üzem vezetője szerint az egyesület vizsgálata nem hiteles, ezért perrel fenyegette meg a szervezetet.