Infostart.hu
eur:
361.73
usd:
309.99
bux:
151850.32
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia

Nem baly, ha így ír hejesen: Gyurcsányéknak így is megér 6,4 milliót

Évekkel ezelőtt elavult információkat tartalmazó, értelmetlen mondatokkal és helyesírási hibákkal tarkított tanulmányt vásárolt közel 6 és fél millió forintért a Miniszterelnöki Hivatal - olvasható az [origo]-n.

A hírportál szerint a "Regionalizáció mint a gazdasági fejlődés egyik lehetősége Magyarországon" című tanulmánynak a felhasználási jogát nettó 6,415 millió forintért vásárolta meg a Miniszterelnöki Hivatal szeptemberben.

A dokumentumot a kecskeméti székhelyű Ariba Bt. Készítette. Az [origo] szerint a cég fő tevékenysége "egyéb nagykereskedelem".

A hírportál újságírója megkereste a vállalkozás tulajdonosát, aki csak annyit közölt, hogy máskor is végeztek hasonló munkát, főleg külföldön.

"Az interneten nem találtunk más olyan regionalizációs témájú tanulmányt, amelyet az Ariba készített. Balogh László nevű szerzőtől sem találtunk hasonló dolgozatot, bár ő kecskeméti látogatásunkkor egyébként is azt állította, nem volt sok köze ahhoz a tanulmányhoz, amelynek felhasználási jogát a MeH megvásárolta. Felhívtuk a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központját, amelynek főigazgató-helyettese, Faragó László közölte, hogy nem ismer Ariba nevű szakértő céget" - olvasható az [origo]-n.

A hírportál szerint a kancellária ellentmondásba keveredett az Ariba tanulmányírási múltját illetően.

"Amikor az [origo] megkérdezte, miért éppen egy olyan cégtől vásároltak tanulmányt, amelynek a fő tevékenysége a cégpapírok szerint nagykereskedelem, akkor azt válaszolták, hogy "az Ariba Bt. a fő tevékenysége mellett más feladatokkal is foglalkozik, így például a tanulmányírás terén is rendelkezik tapasztalatokkal". Ezt követően kértük, hogy mutassák meg a cég referenciáját, a válaszból azonban kiderült, hogy a kancellária még csak nem is vizsgálta azt" - áll a cikkben.

"A cég maga jelentkezett a MeH-nél a tanulmány ötletével, legalábbis ezt állítja a kormányszóvivői iroda" - olvasható az írásban.

Az [origo] szerint a tanulmányt a Kormányzati Kommunikációért Felelős Szakállamtitkárság rendelte meg, amelynek vezetője Pimper Richárd, aki helyettes kabinetfőnökként tagja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szűkebb stábjának is.

A kormányszóvivői iroda közlése szerint a tanulmányt a szakállamtitkárság "szakmapolitikai, döntés-előkészítő munkája során használja fel" - áll az [origo]-n.

A portál megkérdőjelezi a tanulmány tudományosságát is: "A legszembetűnőbb az, hogy nem szerepel a dokumentumon a készítés dátuma, és ez a szövegből sem derül ki. A forrásjegyzékben a legfrissebb évszám 2005, ami már önmagában felveti a kérdést, vajon 2007-ben mennyire lehet aktuális egy ilyen alapokra építő dolgozat."

Van olyan szövegrész, amely 2004-ből származik, "de más jelek is utalnak arra, hogy a tanulmány - vagy annak több eleme - évekkel korábban készült" - írja az [origo].

A hírportál megjegyzi, hogy a tanulmányban hemzsegnek a helyesírási hibák.

A "Regionalizáció, mint a gazdasági fejlődés egyik lehetősége Magyarországon" című tanulmány miatt Pimper Richárd helyettes kabinetfőnök benyújtotta lemondását, amelyet felettese elfogadott. Részletek itt!

Címlapról ajánljuk
Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

Az AI nagy egyenlőségi paradoxona: a gyengébbek többet nyernek, de van egy csavar

A generatív AI több vizsgálatban egyszerre növelte a teljesítményt és csökkentette a dolgozók közötti különbségeket. A kezdők gyorsabban zárkóztak fel, bizonyos írásos feladatok pedig rövidebb idő alatt, jobb minőségben készültek el. Mégsem biztos, hogy ebből tartós kiegyenlítődés következik. Az AI használata nem jelent azonos értékteremtést. Az új különbséget a feladatbontás, az ellenőrzés és a teljes munkafolyamat újratervezése adhatja.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Magyar Péter felszólította az előző rendszer milliárdos haszonélvezőit, hogy kövessék a Duna Aszfalt példáját

Magyar Péter felszólította az előző rendszer milliárdos haszonélvezőit, hogy kövessék a Duna Aszfalt példáját

A kormány folytatja az előző ciklusokban kiszervezett állami vagyon visszaszerzését, melyben a legfrissebb fejlemény az, hogy a Duna Aszfalt több mint 100 milliárd forintot fizet vissza az államnak számolt be Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon. Az új kabinet eddig több mint húsz ügyben, mintegy 1700 milliárd forint értékben tett feljelentést, miközben zajlik az alapítványokba szervezett vagyon állami visszavétele és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása. A kormányzat felszólította az elmúlt másfél évtized haszonélvezőit a jogtalanul megszerzett közpénzek önkéntes visszafizetésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×