Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László

Az MSZP-frakció nemet mond a kormánynak

Az MSZP-frakció nem támogatja a kisadók összevonását, és azt szeretné, ha értékalap mellett négyzetméter alapon is ki lehetne vetni az építményadót. Erről Kovács Tibor, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese beszélt újságíróknak.

A szocialista frakció a kormány álláspontjával szemben fog szavazni az ingatlanadó és a kisadók összevonása kapcsán - közölte a képviselő az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító indítványairól, amelyekről a nap folyamán dönt az Országgyűlés.

A frakcióvezető-helyettes elmondta: a kisadók összevonásával az volt a szándék, hogy egyszerűsödjön az adóbevallás.

Ha azok, akiket érint ez a javaslat, nem kérnek belőle, akkor nem kell összevonni az adókat, azaz a frakció a kormány álláspontjával szemben fog szavazni - tette hozzá.

A törvényjavaslat a rehabilitációs járulékot, a szakképzési hozzájárulást és az innovációs járulékot vonná össze.

Kovács Tibor azt mondta: az MSZP-frakció tartja álláspontját, hogy az önkormányzatoknak továbbra is legyen lehetősége érték- és területalapon megállapítani az ingatlanadót, így ez esetben is a kormány álláspontjával szemben fog szavazni a frakció. A módosítás 2009-től lépne életbe.

Címlapról ajánljuk
Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Egészségügyi miniszter: aki most szabadtéri rendezvényre megy, jól gondolja meg, mit csinál

Hegedűs Zsolt szerint a hőség nem egyszerű kellemetlenség, hanem komoly egészségi kockázatot jelent és különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, a kisgyermekek, a krónikus betegek, a szív- és érrendszeri betegségben érintettek, valamint azok, akik rosszul viselik a nagy meleget.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Egy város, 24 érdek: így bénítja meg Budapestet a kétszintű önkormányzatiság

Ha ma Budapesten tönkremegy egy pad vagy kátyús lesz egy út, a városlakó gyakran nem tudja, kihez kell fordulnia. A probléma ott kezdődik, hogy ezt sok esetben még maguk az üzemeltetők sem tudják egyértelműen megmondani. A fővárosban ugyanis kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyben a fővárosi és kerületi feladatok határai sok esetben elmosódnak. Fenntartói szürke zónák, torz felelősségi viszonyok és átfedő hatáskörök nehezítik az üzemeltetést, az átfogó fejlesztéseket pedig a széttagolt döntéshozatali rendszer lassítja. A végeredmény egy olyan intézményi struktúra, amely sokszor még a szereplők számára sem egyértelmű, és egyre nehezebben teszi kormányozhatóvá Budapestet. A Budapest előtt álló rendszerszintű intézményi, gazdasági, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési kihívásokat, valamint a lehetséges kitörési pontokat bemutató cikksorozatom ezen cikkében a főváros és a kerületek viszonyát, vagyis a kétszintű önkormányzatiság máig rendezetlen szerkezetét vizsgálom meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×