Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.55
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Továbbra sincs megegyezés a szabadságokról

Közeledtek az álláspontok, de nem sikerült kompromisszumot kötni az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleteknek a szabadság kiadásának kérdésében. A kormányzati oldal ennek ellenére vállalta, hogy a szociális partnerek néhány javaslatát képviseli az országgyűlési vitában.

A szabadságokra vonatkozó törvényjavaslat jelenleg tartó parlamenti vitájában a kormányzat támogat majd egy olyan kapcsolódó módosító indítványt, amely szerint átmeneti, idei szabályként a múlt évben ki nem adott szabadságokat szeptember végéig lehetne kiadni.

A beterjesztett törvényjavaslatban június vége szerepel erre a határidőre, ezt terjesztenék ki munkaadói kérésre.

A kormány azt a szakszervezeti igényt is képviseli majd a törvényhozásban, hogy a munkavállalóknak legyen lehetőségük éves szabadságuk egynegyed részéből három napot a 15 napos előzetes bejelentés nélkül igénybe venni.

Mások az elképzelések

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke az InfoRádiónak elmondta: egyetértés alakult ki a kormánnyal abban, hogy ha a munkáltatónál felmerül a vis maior esete, akkor ugyanez előfordulhat a munkavállalókkal is.

Ezért tehát a dolgozó éves szabadságának egynegyed részéből három napot előzetes bejelentés nélkül kivehet - tette hozzá Borsik János.

Nem sikerült megállapodni azonban arról, hogy meddig lehet kiadni a munkavállalók előző évről megmaradt szabadsága negyedét.

Borsik János közölte: a szakszervezetek március 31-i határidőt javasolnak, a kormány azonban azt a véleményt képviseli, hogy kollektív szerződéssel ki lehet tolni július 30-ig, ez azonban szerinte logikátlan, sőt, a partner egyik hivatkozási alapját az Alkotmánybíróság korábban már megsemmisítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×