Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.66
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Hevesi saga: megtarthatja mandátumát Ambrus Zoltán

Megtarthatja mandátumát Ambrus Zoltán, a Heves Megyei Közgyűlés korábbi fideszes, jelenleg független tagja, ugyanis a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárásában helyben hagyta a választási bizottság korábbi, a Fidesz beadványát elutasító határozatát, arra hivatkozva, hogy a frakcióból való kilépés nem eredményezi a képviselői megbízatás automatikus megszűnését.

Február 23-án a Fidesz-frakcióból kilépő Ambrus Zoltán már függetlenként megszavazta, hogy az MSZP-s Sós Tamás legyen a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

A közgyűlés előző nap még arról állapodott meg, hogy feloszlatja magát, mert a tavaly októberi önkormányzati választáson a Fidesz és az MSZP egyaránt 20-20 mandátumot szerzett, és az így kialakult patthelyzet megakadályozta a testület törvényes működését.

Február 26-án Herman István a Fidesz képviseletében beadvánnyal fordult a Heves Megyei Területi Választási Bizottsághoz, és annak megállapítását kérte, hogy Ambrus Zoltán képviselői megbízása, a frakciószabályzat és az általa is aláírt szerződés alapján február 23-án megszűnt.

A megyei területi bizottság a beadványt azzal utasította el, hogy a képviselői nyilatkozat, illetve a frakciószabályzat és az ahhoz kapcsolódó szerződés nem tekinthető a helyi önkormányzati képviselők jogállásáról szóló törvény értelmében lemondásnak.

A határozat ellen Herman István március 4-én nyújtott be fellebbezést, ám az Országos Választási Bizottság ezt nem találta alaposnak, és úgy ítélte meg, hogy az első fokon eljáró választási szerv a "tényállást jogilag helyesen értékelte".

A Fidesz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, ám a Legfelsőbb Bíróság pénteken az OVB határozatát helyben hagyta és így az egykori fideszes, jelenleg független képviselő megtarthatja mandátumát a hevesi megyegyűlésben.

A Legfelsőbb Bíróság határozata indoklásában úgy érvelt: a képviselői megbízatás csak a törvényben meghatározott módon történhet, a frakcióból való kilépés pedig nem eredményezi a képviselői megbízatás automatikus megszűnését.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×