Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Sarah Mullally, London anglikán püspöke a Canterbury érsekévé, vagyis az anglikán egyház fejévé választása alkalmából tartott fotózáson a délkelet-angliai Canterbury székesegyházában 2025. október 3-án. A 63 éves vallási vezető az anglikán egyház és a világszerte 77 millió hívőt számláló anglikán unió első női vezetője, beiktatására várhatóan 2026. januárban kerül sor.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Áttört az "üvegplafon": nő lesz a következő Canterbury Érsek

A történelem során első ízben egy nő veszi át a Canterbury Érsek címet – és lesz ezzel az Anglikán Egyház feje. Az egyház konzervatívabb, afrikai és ázsiai szervezete sajnálkozással fogadta a hírt.

Az egyház történetében először vezeti majd egy nő a Nagy-Britannia-i és a világ számos országában élő anglikánokat Sarah Mullally személyében. A bárónő jelölését a Canterbury érsek posztra múlt pénteken jelentették be, és januárban, egy jogi ceremónián erősítik meg.

Az utódlás kérdése annak nyomán merült fel, hogy a korábbi Canterbury Érsek, Justin Welby lemondott a posztjáról egy jelentés nyomán, amely szerint túl elnéző volt egy, a keresztény nyári táborokban fiúkat és fiatalokat zaklató férfival szemben.

Az új Canterbury Érsek egyik első megjegyzées az volt, hogy elítélte a manchesteri zsinagóga elleni, múlt heti terrortámadást.

Az Anglikán Egyháznak „felelőssége, hogy kiálljon a zsidó közösség mellett, az antiszemitizmus ellenében” – mondta Mullally. „Nem szabad hagyni, hogy a gyűlölet és a rasszizmus bármely fajtája szétszakítson bennünket”, tette hozzá.

A korábbi botrányra is utalt, amikor közölte, hogy az Anglikán Egyház túl gyakran mulasztotta el, hogy komolyan vegye „a hatalommal való visszaélés minden formáját”. Azt ígérte: nyitott lesz az áldozatok felé és elismerte: nem lesz könnyű, mert nagy a bizalmatlanság. Posztja a brit közélet egyik legfontosabb pozíciója és ezzel összefüggésben Mullally megjegyezte: „a brit társadalom jelenleg összetett etikai és politikai kérdésekkel küzd”.

Példaként hozta fel a halálos betegek jogát arra, hogy véget vethetnek-e az életüknek.

Az illegális migrációt úgy keretezte, hogy választ kell adni a háború és az üldöztetés elől elmenekült emberek gondjaira. Továbbá – jegyezte meg – nyomás alatt vannak gyakran elfelejtett és nem értékelt közösségek. És ott a kérdés: kik vagyunk, mi, britek egy olyan világban, amely látszólag gyakran a szakadék szélén táncol?

Mullally 63 éves és két gyerek édesanyja, öt éven keresztül a brit kórházi nővérek szervezetének az élén állt. 2005-ben kapta meg a bárónői címet a szolgálataiért majd később megválasztották londoni püspöknek.

A Canterbury Érsek személyének – szavazásos úton történő – kiválasztása titkos, a szavazókat az úgynevezett Királyi Jelölőbizottság választja ki, amelynek élén a biztonsági szolgálat, az MI5 volt vezérigazgatója áll.

Amikor két érsek-jelölt kétharmados támogatást ér el, a miniszterelnök dönt, hogy ki terjeszt fel az uralkodónak kinevezésre.

Sarah Mullally kinevezését ugyanakkor nemtetszéssel – megjegyzése szerint „fájdalommal” - fogadta a Gafcon, az Anglikánok Globális Szövetsége nevű, egyes afrikai és ázsiai hitközségeket magában foglaló konzervatív szervezet. Sok konzervatív érzelmű anglikánus hívő a Bibliára hivatkozva azt vallja, hogy csak férfiakat kellene érsekként felszentelni. A szervezet kifogásolta azt is, hogy az új Canterbury Érsek elfogadó a homoszexuális kapcsolatok kérdésében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×