Infostart.hu
eur:
384.8
usd:
328.02
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Robert Fico szlovák miniszterelnök a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján a parlament pozsonyi üléstermében 2025. január 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlák

A NATO-ból való kilépésen gondolkodik Robert Fico?

A NATO-tagországok jövő heti hágai csúcstalálkozója előtt élénk vita bontakozott ki Szlovákiában a védelmi kiadások növeléséről és az ország külpolitikai irányvonaláról. A középpontban Robert Fico kormányfő kijelentése áll, aki kedden úgy fogalmazott, „Szlovákiának jelenleg leginkább a semlegesség felelne meg.”

Robert Fico szlovák miniszterelnök keddi nyilatkozatában azt mondta, a jelenlegi nemzetközi helyzetben – amikor „a fegyvergyártók dörzsölik a tenyerüket”, és Európában egyre több szó esik a háborúról – Szlovákiának „leginkább a semlegesség felelne meg”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez a döntés nem az ő kezében van. Fico bírálta az Ukrajnával kapcsolatos háborús retorikát is, és az izraeli–iráni helyzethez képest szerinte Európa nem a békét és a diplomáciát, hanem az eszkalációt választja. A kormányfő elutasította a védelmi kiadások hirtelen emelését, ehelyett fokozatos növelést javasol ésszerű határidőkkel, főként duális, vagyis békés célra is felhasználható projektek révén.

Michal Šimečka, az ellenzéki Progresszív Szlovákia vezetője viszont élesen bírálta Robert Fico kijelentéseit. Botrányosnak nevezte a semlegesség felvetését, és úgy fogalmazott: „Mondjuk ki, mit jelent ez valójában: a NATO elhagyását.” Szerinte Szlovákia biztonsága és külpolitikai hitelessége szempontjából létfontosságú a NATO-tagság, ennek megkérdőjelezése pedig veszélyes, és gyengíti az ország szövetségesi kapcsolatait. „Ezzel az ország teljes külpolitikai irányvonalát kérdőjelezi meg, szétveri kapcsolatainkat a szövetségesekkel és odadob bennünket Putyinnak” – fogalmazott Šimečka.

Peter Pellegrini köztársasági elnök, aki kedden kerekasztal-beszélgetésre hívta össze a parlamenti pártokat az elnöki palotába a NATO-csúcsra való felkészülés jegyében, igyekezett közvetítő szerepet betölteni. Leszögezte, hogy Szlovákia nem fogja megbontani az észak-atlanti szövetség egységét, ugyanakkor ragaszkodni fog ahhoz, hogy a védelmi kiadások növelését hosszabb időszakra osszák el, és a források jelentős részét kettős felhasználású projektekre használják fel.

Az államfő szerint a kötelezettségvállalás megvalósítása a jelenlegi és a jövőbeli kormányokon múlik, s hozzátette: Szlovákiának önként, saját érdeke alapján kell biztosítania állampolgárai védelmét. Egyúttal hangsúlyozta a szlovák hadiipar fejlesztésének fontosságát, mivel az nemcsak a védelemhez, hanem a gazdasági növekedéshez is hozzájárul. Peter Pellegrini elmondta azt is, hogy a védelmi miniszter bemutatta a fegyveres erők 2030-ig szóló fejlesztési tervét, amelyet a pártok szakértőivel közösen kívánnak részletesen megvitatni.

A keddi megbeszélésen a kormánykoalíció és az ellenzék több szereplője is részt vett. Bár a semlegesség kérdése komoly nézeteltérést váltott ki, a résztvevők abban egyetértettek, hogy Szlovákiának felelős és megbízható partnerként kell viselkednie a NATO-ban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×