Infostart.hu
eur:
379.26
usd:
319.39
bux:
126964.02
2026. február 15. vasárnap Georgina, Kolos
Robert Fico szlovák miniszterelnök a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján a parlament pozsonyi üléstermében 2025. január 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlák

A NATO-ból való kilépésen gondolkodik Robert Fico?

A NATO-tagországok jövő heti hágai csúcstalálkozója előtt élénk vita bontakozott ki Szlovákiában a védelmi kiadások növeléséről és az ország külpolitikai irányvonaláról. A középpontban Robert Fico kormányfő kijelentése áll, aki kedden úgy fogalmazott, „Szlovákiának jelenleg leginkább a semlegesség felelne meg.”

Robert Fico szlovák miniszterelnök keddi nyilatkozatában azt mondta, a jelenlegi nemzetközi helyzetben – amikor „a fegyvergyártók dörzsölik a tenyerüket”, és Európában egyre több szó esik a háborúról – Szlovákiának „leginkább a semlegesség felelne meg”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez a döntés nem az ő kezében van. Fico bírálta az Ukrajnával kapcsolatos háborús retorikát is, és az izraeli–iráni helyzethez képest szerinte Európa nem a békét és a diplomáciát, hanem az eszkalációt választja. A kormányfő elutasította a védelmi kiadások hirtelen emelését, ehelyett fokozatos növelést javasol ésszerű határidőkkel, főként duális, vagyis békés célra is felhasználható projektek révén.

Michal Šimečka, az ellenzéki Progresszív Szlovákia vezetője viszont élesen bírálta Robert Fico kijelentéseit. Botrányosnak nevezte a semlegesség felvetését, és úgy fogalmazott: „Mondjuk ki, mit jelent ez valójában: a NATO elhagyását.” Szerinte Szlovákia biztonsága és külpolitikai hitelessége szempontjából létfontosságú a NATO-tagság, ennek megkérdőjelezése pedig veszélyes, és gyengíti az ország szövetségesi kapcsolatait. „Ezzel az ország teljes külpolitikai irányvonalát kérdőjelezi meg, szétveri kapcsolatainkat a szövetségesekkel és odadob bennünket Putyinnak” – fogalmazott Šimečka.

Peter Pellegrini köztársasági elnök, aki kedden kerekasztal-beszélgetésre hívta össze a parlamenti pártokat az elnöki palotába a NATO-csúcsra való felkészülés jegyében, igyekezett közvetítő szerepet betölteni. Leszögezte, hogy Szlovákia nem fogja megbontani az észak-atlanti szövetség egységét, ugyanakkor ragaszkodni fog ahhoz, hogy a védelmi kiadások növelését hosszabb időszakra osszák el, és a források jelentős részét kettős felhasználású projektekre használják fel.

Az államfő szerint a kötelezettségvállalás megvalósítása a jelenlegi és a jövőbeli kormányokon múlik, s hozzátette: Szlovákiának önként, saját érdeke alapján kell biztosítania állampolgárai védelmét. Egyúttal hangsúlyozta a szlovák hadiipar fejlesztésének fontosságát, mivel az nemcsak a védelemhez, hanem a gazdasági növekedéshez is hozzájárul. Peter Pellegrini elmondta azt is, hogy a védelmi miniszter bemutatta a fegyveres erők 2030-ig szóló fejlesztési tervét, amelyet a pártok szakértőivel közösen kívánnak részletesen megvitatni.

A keddi megbeszélésen a kormánykoalíció és az ellenzék több szereplője is részt vett. Bár a semlegesség kérdése komoly nézeteltérést váltott ki, a résztvevők abban egyetértettek, hogy Szlovákiának felelős és megbízható partnerként kell viselkednie a NATO-ban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor az évértékelőn: 2026 a győzelem éve lesz

A huszonnyolcadik évértékelő beszédét tartotta Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban. A miniszterelnök szerint „a Brüsszel–nagytőke–Tisza koalíció” háborúba akarja vinni az országot, hogy elvegyék az emberek pénzét. Amíg nemzeti kormány van, nem, nem és nem: nem küldünk fegyvereket, nem küldünk pénzt, és nem vihetik el a fiataljainkat a háborúba – mondta Orbán Viktor, aki szerint a 2026-os a győzelem éve lesz: a családoké, a fiataloké, Magyarországé és a Fidesz–KDNP-é.
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Egyetlen rendelettel meg lehetne oldani a napelemek legnagyobb problémáját, de hiányzik az akarat

Egyetlen rendelettel meg lehetne oldani a napelemek legnagyobb problémáját, de hiányzik az akarat

Magyarországon is növekvő igény mutatkozik a hagyományos déli tájolástól eltérően, függőlegesen, vízszintesen és egyéb módon pozícionált napelemes rendszerek iránt. Az erkélynapelemek telepítése ugyan továbbra is tilos, de a fotovoltaikus panelek árcsökkenésének köszönhetően ma már itthon sem olyan ritka ezek kerítéselemként való hasznosítása. A napelemek hagyományostól eltérő rendszerben történő, például vízszintes telepítésére jó lehetőséget kínálnak az agrofotovoltaikus (agri pv vagy agro pv) naperőművek is, amelyek területén egyszerre valósul meg napenergia- és mezőgazdasági termelés vagy legeltetés. Az agrárium klímaalkalmazkodása szempontjából is lényeges agri pv rendszerek hazai elterjedését ugyanakkor egyelőre gátolja, hogy a szükséges végrehajtási szabályok továbbra is hiányoznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×