Infostart.hu
eur:
354.44
usd:
301.02
bux:
134545.2
2026. május 8. péntek Mihály
Robert Fico szlovák miniszterelnök a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján a parlament pozsonyi üléstermében 2025. január 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jakub Gavlák

A NATO-ból való kilépésen gondolkodik Robert Fico?

A NATO-tagországok jövő heti hágai csúcstalálkozója előtt élénk vita bontakozott ki Szlovákiában a védelmi kiadások növeléséről és az ország külpolitikai irányvonaláról. A középpontban Robert Fico kormányfő kijelentése áll, aki kedden úgy fogalmazott, „Szlovákiának jelenleg leginkább a semlegesség felelne meg.”

Robert Fico szlovák miniszterelnök keddi nyilatkozatában azt mondta, a jelenlegi nemzetközi helyzetben – amikor „a fegyvergyártók dörzsölik a tenyerüket”, és Európában egyre több szó esik a háborúról – Szlovákiának „leginkább a semlegesség felelne meg”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez a döntés nem az ő kezében van. Fico bírálta az Ukrajnával kapcsolatos háborús retorikát is, és az izraeli–iráni helyzethez képest szerinte Európa nem a békét és a diplomáciát, hanem az eszkalációt választja. A kormányfő elutasította a védelmi kiadások hirtelen emelését, ehelyett fokozatos növelést javasol ésszerű határidőkkel, főként duális, vagyis békés célra is felhasználható projektek révén.

Michal Šimečka, az ellenzéki Progresszív Szlovákia vezetője viszont élesen bírálta Robert Fico kijelentéseit. Botrányosnak nevezte a semlegesség felvetését, és úgy fogalmazott: „Mondjuk ki, mit jelent ez valójában: a NATO elhagyását.” Szerinte Szlovákia biztonsága és külpolitikai hitelessége szempontjából létfontosságú a NATO-tagság, ennek megkérdőjelezése pedig veszélyes, és gyengíti az ország szövetségesi kapcsolatait. „Ezzel az ország teljes külpolitikai irányvonalát kérdőjelezi meg, szétveri kapcsolatainkat a szövetségesekkel és odadob bennünket Putyinnak” – fogalmazott Šimečka.

Peter Pellegrini köztársasági elnök, aki kedden kerekasztal-beszélgetésre hívta össze a parlamenti pártokat az elnöki palotába a NATO-csúcsra való felkészülés jegyében, igyekezett közvetítő szerepet betölteni. Leszögezte, hogy Szlovákia nem fogja megbontani az észak-atlanti szövetség egységét, ugyanakkor ragaszkodni fog ahhoz, hogy a védelmi kiadások növelését hosszabb időszakra osszák el, és a források jelentős részét kettős felhasználású projektekre használják fel.

Az államfő szerint a kötelezettségvállalás megvalósítása a jelenlegi és a jövőbeli kormányokon múlik, s hozzátette: Szlovákiának önként, saját érdeke alapján kell biztosítania állampolgárai védelmét. Egyúttal hangsúlyozta a szlovák hadiipar fejlesztésének fontosságát, mivel az nemcsak a védelemhez, hanem a gazdasági növekedéshez is hozzájárul. Peter Pellegrini elmondta azt is, hogy a védelmi miniszter bemutatta a fegyveres erők 2030-ig szóló fejlesztési tervét, amelyet a pártok szakértőivel közösen kívánnak részletesen megvitatni.

A keddi megbeszélésen a kormánykoalíció és az ellenzék több szereplője is részt vett. Bár a semlegesség kérdése komoly nézeteltérést váltott ki, a résztvevők abban egyetértettek, hogy Szlovákiának felelős és megbízható partnerként kell viselkednie a NATO-ban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Magyar Péter az igazságügyi miniszteri posztra a Görög Márta jogászt kérte fel, miután Melléthei-Barna Márton visszalépett arra hivatkozva, hogy a Magyar Péterhez fűződő sógori kapcsolata ne terhelje a leendő kormány működését. Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül külön gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárságot hozna létre, amelynek vezetésére a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját, Gyurkó Szilvia kérik fel. A személyi és szerkezeti változások mellett komoly gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie az új kabinetnek, miután áprilisban 429 milliárd forintos hiánnyal zárt az államkassza. Az első négy hónapban így már 3850 milliárd forintra nőtt a deficit, ami az egész évre eredetileg tervezett hiány 93 százalékát jelenti. Pénteken azok az országgyűlési képviselők is átvették megbízólevelüket, akik az április 12-i választáson országos pártlistáról jutottak mandátumhoz, de ezt eddig még nem tették meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×