A komoly vitát lezáró törvény előírja egyebek között a kötelező német nyelvtanulást, valamint a társadalom- és alkotmányismereti kurzusok látogatását a menekültstátuszt élvező személyek, illetve azok számára, akiknek jó esélyük van a hosszabb tartózkodási engedély elnyerésére.

A menekültjoggal felruházott személyek azonnal munkát vállalhatnak, és így maguknak kell gondoskodniuk lakásukról és ellátásukról.

A törvény azonban a párhuzamos társadalom kialakulásának megelőzésére, illetve gettók létrejöttének meggátlására előírja azt is, hogy hol lakhatnak, vagy hol nem. Három év után viszont állandó munkaviszony és középfokú nyelvismeret bizonyításával már határozatlan időre szóló tartózkodási engedély illeti meg őket.

Az új törvény némileg tükrözi a lakosság körében tapasztalható véleményt a menekültek befogadását illetően. Egy most készült felmérés kimutatta ugyanis, hogy a migránsok tavalyi beözönlése komoly fenntartásokat váltott ki a társadalomban.

Míg 2014 végén a németek közel fele pozitívan ítélte meg a kulturális sokrétűség erősödését, ma már alig 40 százalék helyesli ezt a folyamatot. Korábban a válaszadók két-harmada vélte úgy, hogy a németeknek is alkalmazkodniuk kell a betelepülőkhöz, viszont jelenleg a lakosság közel 60 százaléka vallja, hogy a beilleszkedés kizárólag a menekülteken múlik.

Némi meglepetést keltett a felmérésben, hogy a már itt élő idegenek körében is csak 41 százalékban várnak el a korábbihoz hasonló, lelkes és nagyvonalú befogadási készséget a németektől, a többség nem lát kivetnivalót abban, hogy a hatóságok a menekültekre vonatkozó intézkedéseket a támogatás és követelés alapján határozzák meg.