Hillary Clinton már 2012-ben is elnök akart lenni, de Barack Obama erősebb volt. Az elnök alatt külügyminiszterként szolgáló Clinton asszony viszont az idén úgy érezte, eljött az ideje.

Csakhogy feltűnt a színen a demokrata-párti fiatalok nagy kedvence, az agg Bernie Sanders szenátor. A magát szocialistának valló és korábban a demokrata elnökjelöltséget kizáró Sanders alaposan ráijesztett Hillary Clintonra.

Sanders két másik szövetségi államban a zömében fehér New Hampshire-ben és Iowában nagy különséggel győzött. A mostani, nevadai megmérettetésen Hillarynek sikerült megelőznie őt, igaz, mindössze 5% ponttal.

Nevada azért lehet fokmérő a nagy amerikai pártok jelöltállító kampányában, mert vegyesebb etnikai és szociális összetételű, mint az elsőként szavazó két inkább vidéki északi állam.

A volt First Lady most arra számít, hogy a soron következő államban, Dél-Karolinában nagyot nyer: a hagyományosan déli mentalitású szövetségi államban kevésbé kedvelik Bernie Sanders baloldali elképzeléseit.

Sanders ezt úgy tűnik tudomásul is vette, mert arra utalt, hogy március 1-re, azaz a "Szuperkeddre" készül, amikor 12 szövetségi államban kérdezik meg a választókat, hogy melyik demokrata jelöltet preferálják.

Sőt, márciusban a külföldön élő demokrata szavazók is voksolhatnak.

Ezen a napon dől el az, hogy a demokrata elnökjelöltről döntő nyári pártkongresszuson voksoló delegátusok egyötöde hova fog szavazni: Clintonra vagy Sandersre. Hillary egy nagyágyút is csatába küldött: második kampányhirdetésének narrátora nem más, mint Morgan Freeman hollywoodi sztár.

Közben a republikánus oldalon megállíthatatlan a Trump-gőzhenger és már az tűnik izgalmasabbnak, hogy ki szerzi meg mögötte a 2. helyet.

A milliárdos ingatlanfejlesztő a republikánus voksok 32 és fél százalékát söpörte be Dél-Karolinában, úgy hogy 10 százalékkal verte meg legközelebbi vetélytársát.

Trump azt mondta: később elnökhöz illő módon viselkedik majd, de "most a túléléséért küzd."