Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 24. szombat Timót

Sürgős reformokra szorul a német hadsereg

Berlinben a törvényhozás jóváhagyta a német hadsereg békeőrző feladatának meghosszabbítását az afrikai Maliban, valamint kiképző-tevékenységének folytatását Észak-Irakban. A szavazást megelőző vita során ismét szóba került a katonai kiadások bővítése, ugyanis a védelmi miniszter az elkövetkező másfél évtizedben 130 milliárd eurót kért a hadsereg korszerűsítésére.

A pénzügyminiszter hajlik a kérés - legalábbis részleges - teljesítésére, mert a véderő állapotáról készült jelentés egyértelműen arra vall, hogy tényleges fenyegetés esetén a katonaság a jelenlegi harci eszközökkel képtelen lenne egy támadás visszaverésére.

A múlt év őszén, amikor Németország elvállalta a NATO felkérésére a légifelderítést Szíria, valamint Irak felett, az Iszlám Állam nevű dzsihadista csoport visszaszorítására, kiderült, hogy a német légierő Tornádó típusú gépei közül csak néhány képes a levegőbe emelkedni, és berendezéseik kizárólag nappali bevetést tesznek lehetővé.

Ursula Van der Leyen védelmi miniszter már akkor síkraszállt a katonai kiadások drasztikus emelése mellett, most azonban, miután a hadsereg állapotáról készült független jelentés napvilágot látott, közölte, hogy csupán az eddig előirányzott védelmi kiadások kétszeresére emelésével lehet tartósan szavatolni a német fegyveres erő tényleges ütőképességét. A miniszter ezért az elkövetkező másfél évtizedre legalább 130 milliárd euró kért a költségvetésből.

Németország újraegyesülése óta 600 ezerről 185 ezerre csökkentették a katonaság létszámát, számos támaszpontot felszámoltak és más módon is igyekeztek csökkenteni a védelmi kiadásokat. Az alighanem túlbuzgó erőfeszítés eredményeképpen a német véderőn belül az a humoros helyzet állt elő, hogy a parancsnokok utasításait csak akkor tudják végrehajtani a katonák, ha erre megfelelő eszközök állnak a rendelkezésükre és az egységek létszáma erre alkalmassá teszi őket.

Mint a DIE WELT című napilap írja, a haditengerészet hét tengeralattjárója közül csak három üzemeltethető, mert a katonaságnak nincs elég kiképzett tengerésze. Hasonló a helyzet a légierőnél, és a szárazföldi alakulatoknál is. A hegyivadászegységek számára a közelmúltban megrendeltek ugyan 522 olyan berendezést, amely lehetővé teszi a sötétben történő tájékozódást, de ebből csak 96-ot szállítottak le, így ezeket más alakulatokkal is meg kellett osszák.

A hegyivadászoknak végül is csak 20 maradt, de kiderült, hogy ezek többsége megsérült, illetve hibás, tehát az egység parancsnokának nem maradt más választása, mint kiadni az ukázt, hogy a katonák felváltva alkalmazzák a berendezést a sötétben, ha látni akarnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
38 ezer milliárd dolláros bomba ketyeg, ami csendben eldönti a befektetéseink jövőjét

38 ezer milliárd dolláros bomba ketyeg, ami csendben eldönti a befektetéseink jövőjét

Donald Trump egyre nyíltabban és egyre keményebb eszközökkel támadja az amerikai jegybank elnökét, miközben a piacok feltűnően higgadtak maradnak a körülményekhez képest. Mintha nem egy intézményi vörös vonal átlépése zajlana, hanem egy régebb óta érlelődő folyamat újabb, látványos epizódja. A Federal Reserve függetlensége valójában már évekkel ezelőtt beszűkült, ma olyan erővonalak metszéspontja, amelyek a dollár jövőjét, az infláció pályáját és végső soron a befektetések valódi értékét is érintik. A történet mögött meghúzódó összefüggések nemcsak azt árulják el, miért maradt el a pánik, hanem azt is, milyen világra érdemes felkészülni annak, aki a következő évtizedben nem szeretné, hogy a portfólióját észrevétlenül felőrölje a pénzromlás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×