Detroit csődjére már évek óta számítani lehetett. A város pénzügyeit rosszul kezelték, az autóipar összeomlása miatt pedig az utóbbi tíz évben a lakosság 25 százaléka elvándorolt. Ezzel párhuzamosan elhanyagolttá váltak egyes kerületek és megugrott a bűnözés.

Mostanra még az a helyzet is előállt, hogy kétszer annyi a nyugdíjas, mint az aktív dolgozó. Hasonló gondokra számíthat a szintén észak-amerikai Chicago és az új-mexikói Santa Fe.

"Más önkormányzatok számára is precedensértékű lehet ez az eset. Chicago mellett a kaliforniai városokkal is az történhet, hogy a szövetségi államok kezdik majd megvonni az önkormányzatok támogatását" - mondta Jack Ablin, a BMO bank befektetési igazgatója.

Az, hogy Michigan állam - ahol Detroit található - nem volt hajlandó mentőövet dobni az autógyártása mellett zenei kultúrája és ikonikus lemezkiadója miatt Motownnak is hívott városnak, sokakat meglepett.

A múltban az amerikai városok csődjét általában a specifikus helyi gondok okozták: az elhibázott tőzsdei befektetések vagy az olyan, közpénzből történt befektetések, amelyek nem hozták meg a várt bevételt.

Újabban azonban a nyugdíjköltségek okoznak gondot. Sok szövetségi államban a helyi közalkalmazottak juttatásait törvény védi. Chicago esetében például a michigani törvények előírják, hogy több pénzt kell tartalékolnia a nyugdíjak folyósítására és azokat nem csökkentheti.

Az új-mexikói Santa Fé-nek hatszor annyi pénzt kell kifizetnie nyugdíjakra, mint amennyi bevétele van.

Detroitban 20 ezer szakszervezeti tag nyugdíjas pénze került veszélybe a város csődje miatt. A kinevezett csődgondnok, Kevyn Orr azt mondta: "nem lehet szociális juttatásokat fizetni olyan pénzből, ami nincs meg".

Azt, hogy áldozatokat kell vállalni, a szakszervezetek és a nyugdíjasok is elismerték. Utóbbiak azonban arról beszélnek, hogy pusztító hatású lehet a számukra, ha megnyirbálják a nyugdíjukat - sokan közülük annak idején éppen azért jöttek a városba dolgozni, mert jó nyugdíjat garantáltak nekik.