Október elején Irán új adatokat nyújtott be olajlelőhelyeiről, és ezzel a világ harmadik legnagyobb exportőrévé lépett elő Szaúd-Arábia és Venezuela mögött. Ezt követte Irak deklarációja saját tartalékairól, amellyel a második helyre ugrott. Az irakiak azonban csak egy hétig "vezettek" a versenyben, mert hétfőn az irániak újabb adattal álltak elő, amely szerint immár hétmilliárd hordónyival nagyobb, összesen 150 milliárd hordónyi olajkincsük van.

Az FT megjegyzi: az olajtartalékokat különböző módszerekkel lehet számolni, és ezért térhetnek el a számok. A két szomszéd közötti versengés azonban azt is jelzi: Irak megerősödése hogyan változtathatja meg a hatalmi egyensúlyt az OPEC-en belül a következő években.

A szervezetben nem Szaúd-Arábia vezető kitermelői helye a lényeges, hanem az, hogy ki áll a második helyen - ezt a posztot jelenleg Irán foglalja el, de elemzők szerint hosszú távon térségbeli riválisa, Irak meg fogja előzni. Amikor ez bekövetkezik, megváltozik Irak státusza a szervezeten belül. Míg Szaddám Huszein kuvaiti inváziója óta nem vonatkoztak rá a kitermelési kvóták a nemzetközi büntetőintézkedések miatt, addig hamarosan Bagdadnak is szigorúan tartania kell majd magát a limitekhez.

Irak arra számít, hogy megemelik számára az exportálható olaj mennyiségét, ez pedig azt jelenti, hogy a többi országnak esetleg vissza kell fognia kitermelését miatta - vélik elemzők.

Az OPEC-et 50 éve hozták létre, és a benne helyet foglaló 12 ország a világ kőolaj-kitermelésének 75 százalékát ellenőrzi.