A Semmelweis Egyetem szakemberei 7230, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán 2017 és 2021 között akut szív és- érrendszeri problémával kezelt beteg adatait elemezték. Arra keresték a választ, hogy a légköri paramétereknek együttesen milyen szerepe lehet a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában, illetve hogy mely betegcsoportok a legveszélyeztetettebbek a különböző időjárási és légszennyezési tényezőkkel szemben - írja közleményében az intézmény.

A kutatók egy speciális matematikai módszer segítségével vetették össze az akut szív-és érrendszeri betegséggel kórházba kerültek számát, a betegek életkorát, nemét, és egyéb szív-és érrendszeri problémákra hajlamosító rizikótényezőit (például magas vérnyomás, cukorbetegség, korábbi szív- és érrendszeri megbetegedések), illetve a vizsgált ötéves periódus meteorológiai és légszennyezettségi adatait napi lebontásban.

Az Európai Kardiológiai Társaság éves kongresszusán és a nemrég Londonban is bemutatott eredmények szerint a diabéteszes betegek lehetnek a legérzékenyebbek a légköri változásokra.

A kutatók hasonló kölcsönhatást mutattak ki a férfiaknál előforduló szív- és érrendszeri betegségek arányának növekedésében is. Emellett azt is megfigyelték, hogy az 55 évesnél idősebbek jobban kitettek a hőmérséklet-ingadozás következtében előforduló kardiovaszkuláris betegségeknek, mint a fiatalabbak.

Dr. Boussoussou Nora, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának kutatója, a kardiometeorológia megalkotója szerint a kialakuló kedvezőtlen légköri helyzetek az előrejelzések szerint leginkább az akut szív- és érrendszeri megbetegedések számát növelhetik, ezért a megelőzés, illetve ellátás szempontjából rendkívül fontos a befolyásoló időjárási tényezők és veszélyeztetett betegcsoportok minél pontosabb beazonosítása.

A kardiometeorológia, mint új tudományterület azt vizsgálja, hogy a szív- és érrendszeri betegségek számát hogyan emelik a légköri paraméterek és a klímaváltozás.

Mindemellett olyan prevenciós stratégiák kidolgozásával is foglalkozik, melyek megelőzhetik a szív – és érrendszeri rizikófaktorokat jelentő környezeti tényezők negatív hatásait. Különlegessége, hogy míg a korábbi tanulmányok többsége csupán egy-egy időjárási és légszennyezési tényező különálló szerepét vette górcső alá, addig a Semmelweis kutatói a különböző faktorok együttes egészségügyi hatásaira fókuszálnak.

Az új tudományterülethez kapcsolódó klinikai kutatások az egyetemen működő Éghajlatváltozás Nemzeti Laboratórium projekt keretében zajlanak, és a Semmelweis kutatói következő publikációjukban az időjárási faktorok más betegségekre gyakorolt hatását is elemzik.