Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
A Széchenyi-díjjal idén kitüntetett Karikó Katalin Semmelweis Ignác-díjas kutatóbiológus, biokémikus, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója, a mainzi BioNTech alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docense Budapesten 2021. május 27-én.
Nyitókép: Cseke Csilla

New Yorkot is elvarázsolta Karikó Katalin

Kutatótársával, Drew Weissmannal együtt Karikó Katalin magyar biokémikus is megkapja a New York-i Orvosi Akadémia (New York Academy of Medicine – NYAM) díját, amelyet – magyar idő szerint – kedden késő este adnak át egy virtuális eseményen.

Az elismerésről beszámoló Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint az Innovátorok az egészségügyben címet viselő virtuális rendezvényen Karikó Katalin mellett hét olyan kutató, egészségügyi szakember és szervezet kapja meg a NYAM idei elismerését, akik segítettek megérteni és kezelni a koronavírus-járvány pusztító hatásait, akik olyan áttörést értek el, olyan innovációt hoztak, amely megváltoztatja az orvoslást és gyógyítást, új lehetőségeket nyitva egy egészségesebb világ építéséhez.

A NYAM Karikó Katalint és Drew Weissmant a biogyógyászati tudományok terén végzett kiemelkedő munkásságáért tünteti ki.

A szervezet honlapján olvasható méltatás szerint Karikó Katalin kutatásai négy évtizede az RNS által közvetített mechanizmusokra összpontosítottak, munkájának végső célja egy embernél is alkalmazható transzkripciós mRNS kifejlesztése fehérjeterápiához. Az RNS által közvetített immunaktivációt vizsgálta, és felfedezte, hogy a nukleozid módosítások elnyomják az RNS immunogenitását. Ez az úttörő munka megnyitotta a lehetőséget az mRNS terápiás felhasználására.

Munkatársaival az Egyesült Államokban tizenhárom, a nem immunogén RNS alkalmazására vonatkozó szabadalmat nyújtott be. Társalapítója és vezérigazgatója volt az RNARx-nek, egy olyan cégnek, amely nukleoziddal módosított mRNS-t fejleszt ki terápiás célokra. Szabadalmaztatott eljárását – amelyet Drew Weissmannal közösen alkotott – az mRNS-ben található nukleoziddal módosított uridinekről, a BioNTech/Pfizer és a Moderna is használja mRNS-alapú oltóanyagának létrehozására.

Címlapról ajánljuk

Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Vasárnap sorsdöntő parlamenti választásra kerül sor Svédországban, ahol a baloldali és a jobboldali blokk közötti szoros küzdelem mellett a radikális gyökerű Svéd Demokraták esetleges kormányzati szerepvállalása jelenti a fő tétet. A párt a felmérések szerint 20 százalék körüli támogatottsággal bír, a Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson miniszterelnök pedig győzelem esetén miniszteri tárcákat adna a formációnak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas dróntámadást indított Oroszország Ukrajna ellen szeptember 13-ra virradó éjszaka. Az ukrán légierő szerint összesen 453 különböző típusú drónt vetettek be, amelyek közül 409 légi célpontot sikerült lelőni vagy elektronikai eszközökkel elnyomni. Találatokat 13 helyszínen regisztráltak, további hét helyen pedig lezuhant roncsokról számoltak be. Közben Ukrajna a tavalyi télhez képest lényegesen felkészültebben várja az energetikai infrastruktúra elleni újabb orosz támadásokat, a kormány nehéz téllel és a háború elhúzódásával számol. Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök szerint az elmúlt két hónapban többszörösére nőtt a csapások és az általuk okozott pusztítás mértéke, ezért a kabinet már a legsúlyosabb forgatókönyvekre is készül. Cikkünkben folyamatosan követjük az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×