Infostart.hu
eur:
365.36
usd:
325.27
bux:
143682.55
2026. október 7. szerda Amália
A Nagykanizsai Polgármesteri Hivatal által közreadott képen a mintegy 1200 éves, a Zala megyei Murakeresztúr határában decemberben előkerült Karoling kori kard a nagykanizsai múzeumban tartott sajtótájékoztatón 2021. január 27-én.
Nyitókép: MTI/Nagykanizsai Polgármesteri Hivatal/Kovács Krisztián

Különleges fegyverre bukkantak Zala megyében

Mintegy ezerkétszáz éves, Karoling kori kard került elő decemberben Murakeresztúr határában; a Magyarországon egyedüli leletet Nagykanizsán mutatták be.

A sérülten mintegy fél méter hosszú, damaszkuszi, vagyis háromrétegű acélból készült, a markolatán arany- vagy sárgaréz díszítésű kardot december közepén Murakeresztúr kollátszegi településrészén egy munkagép fordította ki a sóderből - ismertette Száraz Csilla, a nagykanizsai Thúry György Múzeum igazgatója.

Hozzátette, hogy a munkagép által deformált és törött kardhoz nagyon hasonló lelet az alig 15 kilométerre lévő horvátországi Perlak (Prelog) határában került elő évtizedekkel ezelőtt. A mai Magyarország területén vélhetően ez az egyetlen előkerült Karoling kori harci eszköz, a kard egy frank lovas katonáé lehetett - mondta az igazgató.

Kifejtette, hogy a régészeti szakirodalom egész Európában nagy becsben tartja ezeket a kardokat - amelyek Skandináviától Dalmáciáig és Írországtól a Baltikumig széles körben elterjedtek -, 1919-ben típusokba is sorolták őket. Ez alapján a zalai lelet K. típusú, amelynek jellemzője a damaszkuszi acélpenge, az öt, vagy hét részre osztott markolatgomb, az arany- vagy sárgaréz díszítés.

Száraz Csilla jelezte, hogy a kard szakértői vizsgálatát Müller Róbert régész, a Balatoni Múzeum nyugalmazott igazgatója kezdte el, ennek keretében pedig a nagykanizsai Kanizsa Dorottya Kórházban röntgen- és CT-vizsgálatot is végeztek. Így vált jól láthatóvá a korrózió alatt egy bevésett görög mankóskereszt, de feltételezik, hogy felirat is lehet felette, ami nagyban segítheti a kutatást.

Az eddigi ismeretek alapján a kard viselője minden bizonnyal a mosaburgi - a jelenlegi Zalavár - székhelyű keleti frank grófság szolgálatában lévő lovas katona lehetett. Azt feltételezik, hogy a Mura közelében lévő temetőből kerülhetett elő a kard, vagy egy lovas a sebes sodrású folyón való átkeléskor veszíthette el - mondta a múzeumigazgató, kiegészítve ezt azzal, hogy

a leletet a Magyar Nemzeti Múzeumban fogják restaurálni, majd Nagykanizsán mutatják be.

A tájékoztatón Ljubomir Kolarek, Perlak polgármestere és országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy 1974-ben került elő a település határában - alig 15 kilométerre a mostani lelet helyszínétől - egy, a zalaihoz nagyon hasonló kard, ami azóta a csáktornyai múzeumban látható. Úgy vélekedett, hogy ez egy újabb jelképes kapocs a horvát és a magyar nép között.

Koósz Attila, a Horvát Köztársaság nagykanizsai tiszteletbeli konzulja arról beszélt, hogy az a térség, ahol a két kard előkerült, éppen a keleti frank birodalom és a korai horvát állam határvidéke volt a 8-9. században. Úgy vélekedett, hogy a csáktornyai és a nagykanizsai múzeumnak érdemes lenne közös kiállításon is bemutatni ezeket a leleteket.

Címlapról ajánljuk
Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.

Sportközgazdász a magyar olimpiai álomról: tízezer milliárd forint és rengeteg munka

Magyarország mellett hat ország jelezte rendezési szándékát a 2036-os nyári olimpiára és paralimpiára. A budapesti központú rendezés mellett India, Katar, a Dél-afrikai Köztársaság, a Koreai Köztársaság, Németország és Törökország érdeklődik a lehetőség iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október vége. Az esélyekről és a tervezhető költségekről Szabados Gábor sportközgazdászt kérdezte az InfoRádió.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×