Infostart.hu
eur:
360.21
usd:
312.06
bux:
0
2026. augusztus 5. szerda Krisztina
Nyitókép: Pixabay

Vírusként terjed az oxigénmentesség az óceánokban

Ennek oka a globális felmelegedés. Egy, a témában készített, minden eddiginél részletesebb kutatás jutott erre a felismerésre.

Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a "halálzónák" - állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye. A cápákat, a tonhalat, a marlint és más nagy testű halakat különösen nagy veszély fenyegeti, mivel sok ökoszisztéma az összeomlás szélére sodródott - írja a The Guardian online kiadása.

A szinte teljesen oxigénmentes, úgynevezett halálzónák kiterjedése megnégyszereződött az elmúlt fél évszázadban. Az 1960-as években azonosított 45-ről legalább 700-ra emelkedett azoknak a területeknek a száma, ahol veszélyesen alacsony az oxigén koncentrációja.

Az IUCN szombaton mutatta be kutatásának eredményeit az ENSZ madridi klímakonferenciáján.

Grethel Aguilar, a szervezet igazgatója azt szeretné, ha az óceánok egészsége a tárgyalások kulcskérdése lenne.

"Ahogy a melegedő óceánokból eltűnik az oxigén, a tengeri élet kényes egyensúlya megbomlik.

A halászokat és a partvidéki közösségeket érő károk miatt életbe vágó fontosságúak a konferencia döntései" - mondta a lapnak.

Minden halnak szüksége van oxigénre, ám a nagyobb testű fajokat még inkább sújtja az oxigénhiány, nekik ugyanis sokkal nagyobb az oxigénigényük. A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy az oxigénhiány a felszín és a sekélyebb halászati zónák közelébe kényszeríti őket, ahol a halászhálók várnak rájuk.

Az óceánok egyes területein természettől fogva kevesebb az oxigén, ezeket még inkább sújtja a felmelegedés.

Egyes fajok - medúzák, tintahalak és tengeri mikrobák - a halak rovására szaporodásnak indulnak, mert jól viselik az oxigénhiányt, ezzel felborítják az ökoszisztéma egyensúlyát.

Az óceánokat már most is túlhalásszák, egyre több műanyagszemét és más szennyezők kerülnek a vizekbe.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a tengerek mintegy 26 százalékkal savasabbak, mint az iparosodás előtti időkben, mivel felveszik a légköri szén-dioxid-többletet.

Az alacsony oxigénkoncentráció szintén összefügg a globális felmelegedéssel, mivel a melegebb víz kevesebb oxigén vesz fel.

Az évszázad végére az óceánok oxigéntartalmuk 3-4 százalékát veszíthetik el a becslések szerint, ám a felszín közelében, ahol a fajok sokasága él, sokkal erőteljesebb lehet a hatás.

Az intenzív földművelés is jelentős szerepet játszik: a műtrágya-többletet a víz kimossa a földből, a folyókba és a tengerekbe kerül, ami algavirágzáshoz vezet. Az algák lebomlása szintén oxigénhiányt okoz.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: négy évre vagyunk attól, hogy Paks kiesése ne legyen gond

Szakértő: négy évre vagyunk attól, hogy Paks kiesése ne legyen gond

Paks kiesését is pótolhatná, ha a napenergiát megfelelően tárolni tudná az ország – hívta fel a figyelmet a Másfélfok.hu-n megjelent cikkében Szilva Attila fizikus, a Furik blog szerzője. Az InfoRádióban elmondta: az akkuparkok 2-4 órás működésre vannak tervezve, ezért okosan kell kiépíteni a rendszert, de már a középtávú jövő is szép lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.08.05. szerda, 18:00
Bóka János
a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×