Infostart.hu
eur:
378.14
usd:
318
bux:
130328.22
2026. február 10. kedd Elvira
Nyitókép: Pixabay

Vírusként terjed az oxigénmentesség az óceánokban

Ennek oka a globális felmelegedés. Egy, a témában készített, minden eddiginél részletesebb kutatás jutott erre a felismerésre.

Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a "halálzónák" - állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye. A cápákat, a tonhalat, a marlint és más nagy testű halakat különösen nagy veszély fenyegeti, mivel sok ökoszisztéma az összeomlás szélére sodródott - írja a The Guardian online kiadása.

A szinte teljesen oxigénmentes, úgynevezett halálzónák kiterjedése megnégyszereződött az elmúlt fél évszázadban. Az 1960-as években azonosított 45-ről legalább 700-ra emelkedett azoknak a területeknek a száma, ahol veszélyesen alacsony az oxigén koncentrációja.

Az IUCN szombaton mutatta be kutatásának eredményeit az ENSZ madridi klímakonferenciáján.

Grethel Aguilar, a szervezet igazgatója azt szeretné, ha az óceánok egészsége a tárgyalások kulcskérdése lenne.

"Ahogy a melegedő óceánokból eltűnik az oxigén, a tengeri élet kényes egyensúlya megbomlik.

A halászokat és a partvidéki közösségeket érő károk miatt életbe vágó fontosságúak a konferencia döntései" - mondta a lapnak.

Minden halnak szüksége van oxigénre, ám a nagyobb testű fajokat még inkább sújtja az oxigénhiány, nekik ugyanis sokkal nagyobb az oxigénigényük. A tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy az oxigénhiány a felszín és a sekélyebb halászati zónák közelébe kényszeríti őket, ahol a halászhálók várnak rájuk.

Az óceánok egyes területein természettől fogva kevesebb az oxigén, ezeket még inkább sújtja a felmelegedés.

Egyes fajok - medúzák, tintahalak és tengeri mikrobák - a halak rovására szaporodásnak indulnak, mert jól viselik az oxigénhiányt, ezzel felborítják az ökoszisztéma egyensúlyát.

Az óceánokat már most is túlhalásszák, egyre több műanyagszemét és más szennyezők kerülnek a vizekbe.

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint a tengerek mintegy 26 százalékkal savasabbak, mint az iparosodás előtti időkben, mivel felveszik a légköri szén-dioxid-többletet.

Az alacsony oxigénkoncentráció szintén összefügg a globális felmelegedéssel, mivel a melegebb víz kevesebb oxigén vesz fel.

Az évszázad végére az óceánok oxigéntartalmuk 3-4 százalékát veszíthetik el a becslések szerint, ám a felszín közelében, ahol a fajok sokasága él, sokkal erőteljesebb lehet a hatás.

Az intenzív földművelés is jelentős szerepet játszik: a műtrágya-többletet a víz kimossa a földből, a folyókba és a tengerekbe kerül, ami algavirágzáshoz vezet. Az algák lebomlása szintén oxigénhiányt okoz.

Címlapról ajánljuk
Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt vesz a 62. Müncheni Biztonsági Konferencián – február 15-én és 16-án Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet a kétoldalú és regionális érdekek megerősítéséről, egyebek mellett a globális konfliktusok rendezését célzó békefolyamatok iránti elkötelezettségről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerség elmélyítéséről. Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen Magyarországra és Szlovákiába látogat.

Választás 2026, jelölőszervezetek – Frissült a lista

Újabb jelölőszervezeteket vett nyilvántartásba az április 12-ei országgyűlési választásra keddi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Még el sem kezdődött az év, már megmászhatatlannak látszik a világ legnagyobb adóssághegye

Még el sem kezdődött az év, már megmászhatatlannak látszik a világ legnagyobb adóssághegye

A költségvetési év első hónapjai már most megmutatták, milyen nehéz pályára került az USA államháztartása, ahol a kiadások tartósan meghaladják a bevételeket, és a hiányt folyamatos hitelfelvétellel kell finanszírozni. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az adósság fenntartása egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre, bár a figyelmeztetések ellenére a pénzügyi piacok egyelőre nem reagálnak pánikszerűen. A háttérben már most vita zajlik arról, hogy meddig tartható fenn ez az egyensúly, és milyen gazdasági árat kell fizetni, ha a jelenlegi irány nem változik - írja a Fortune.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×