2018 szélsőséges időjárási jelenségekkel köszöntött be. Floridában havazott, míg Pécsett nyíltak az ibolyák. Aztán nyáron újabb anomáliák jelentkeztek az időjárásban. 30 fok feletti hőmérsékletet mértek Észak-Norvégiában, a sarkkör környékén, Grönlandon pedig egy hatalmas olvadó jéghegy egy kis falut fenyegetett.

2018 a természeti katasztrófák éve volt. Indiában májusban egy homokvihar több mint 130 ember halálát okozta, nyáron az északi félteke hőhullámában több mint százan vesztették életüket, a július 24. és 29. között tomboló görögországi erdőtűz 91 ember halálát okozta, és 25-en eltűntek. A szeptember 14-én az Amerikai Egyesült Államokra lecsapó Florence hurrikán több mint száz embert ölt meg. Szeptember 15-én a Kínában és a Fülöp-szigeteken tomboló tájfun 64 ember életét oltotta ki, szeptember 15. valódi fekete nap volt, hiszen ekkor kezdődtek Nigériában is azok az esőzések, amelyek mintegy 200 ember életébe kerültek. Emlékezetes a novemberi kaliforniai tűzvész 85 halottal és 200 eltűnttel.

Magyarországon hol rengeteg volt a víz, hol pedig rekordszinten kevés. A villámárvizek csakúgy mint az aszályos idő az éghajlatváltozás jelei. Június 10-én megdőlt a napi csapadékrekord, a Duna pesti szakaszán pedig október 25-én rekord alacsony vízállást mértek.

De nemcsak rekordalacsony, hanem mikroműanyaggal jelentősen szennyezett is a Duna - derült ki szintén október közepén.

Az alacsony vízállás egy környezetkárosítást is leleplezett: a Greenpeace szakemberei által az egykori Óbuda Gázgyár melletti Duna-szakaszon vett csurgalékvíz- és üledékminták több rákkeltő anyag többszörös, esetenként több mint kétszázszoros határérték-túllépését mutatták ki.

Magyarországon több időzített veszélyeshulladék-bomba ketyeg. Nyáron elevenítette fel a Greenpeace a kiskunhalasi tároló ügyét, a város határában talán még a budapesti Illatos útinál is elhanyagoltabb állapotban tárolnak nagy mennyiségű veszélyes hulladékot, rozsdálló, szétmálló hordókban.

Szintén évtizede ismert szennyező forrás a Cséry-telep, ahol szippantós kocsik szennyvizét és olajos iszapot a puszta földre engedtek. A Greenpeace október végén a közeli,10 ezer lakost számláló kerületrész, Pestszentimre kútjaiban mutatott ki rákkeltő anyagokat. Nyolc ember ellen bírósági eljárás is indult az ügyben.

Az Európai Számvevőszék 2018-as jelentése szerint a magyar lakosság egészséges életévei sokkal jobban csökkennek a légszennyezés miatt, mint a kínai vagy az indiai lakosoké.

A nyarat nem az első fecske, hanem az első medve hozta el, kis túlzással másról sem szólt a június-július, minthogy Magyarországon épp milyen településen bukkan fel egy újabb barnamedve. A nagy medvehajsza május 23-án kezdődött, amikor a Nógrád megyei Somoskőújfaluban először felbukkant a medve, akit az internet népe Robinak nevezett el, bár később kiderült, 10 év körüli nőstény állatról van szó. Több nap után fogták el, és néhány napos szegedi kényszerpihenő után egy esős éjszakán a szlovák határon engedték szabadon.

Az országban kóborló medvéknek nem esett bajuk, de nem volt ilyen szerencséjük a farkasoknak. Október elején, Nagyvisnyó külterületén egy 2-3 éves, fiatal hím állat tetemére bukkantak, lőtt sebbel.

A hiúz a harmadik nagyragadozó, amelyik megél Magyarországon, de az ő élethelye is veszélybe került, mikor kiderült, kisvasutat építenének az ország legnagyobb egybefüggő érintetlen területére, a börzsönyi Csarna-völgybe. Ritka környezetvédelmi sikertörténet, hogy az aláírásgyűjtés és tiltakozás után Nagy István agrárminiszter szakmai felügyeleti jogkörében eljárva utasította a terület vagyonkezelőjét, az Ipoly Erdő Zrt.-t a beruházás kérelemének visszavonására. A minisztérium egyúttal soron kívül intézkedett arról, hogy a terület az állami erdőgazdaság vagyonkezeléséből a természetvédelmi kezelő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe kerüljön át.

Nejlonzacskó-betiltási ügyben éppen fordítva történt a dolog: jelentős szigorítást tervezett az Innovációs és Technológiai Minisztérium, megnövelték volna az eldobható műanyag zacskók és más egyszer használatos műanyagok termékdíját, 2021. január 1-től pedig teljesen betiltották volna az egyszer használatos műanyag zacskókat és termékeket. A parlament törvényalkotási bizottsága azonban október közepén visszavonta a javaslatot.

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete nyilvánosságra hozta, hogy 2017-ben tovább növekedett a Föld légkörében az üvegházhatású gázok koncentrációja. A Nemzetközi Energiaügynökség jelentése szerint 2018-ban tovább nőtt a szén-dioxid-kibocsátás, a Global Carbon Projekt pedig számszerűsítette is ezt a növekedést: 2,7 százalékkal több szén-dioxid került 2018-ban a légkörbe, mint az előző évben. Ha a párizsi klímaegyezményben vállalt uniós célokat tartani akarják a tagországok, akkor erről a növekedési pályáról le kell lépni, Magyarországnak 2030-ra 40 százalékos kibocsátáscsökkenést kell elérnie az 1990-es évekhez képest. Az Európai Bizottság javaslata szerint az évszázad közepére, azaz 2050-re pedig karbonsemlegesnek kell lennie Európának.

Az év legfontosabb klímapolitikával foglalkozó jelentése ugyanis épp ilyen drasztikus lépéseket követel meg. Október 8-án hozta nyilvánosságra az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC a jelentését, amely hatezer tudományos publikációból összegezte, hogy hol tart ma az éghajlatváltozás és mennyi idő van változtatni amíg visszafordíthatatlanná válik a folyamat. Ürge-Vorsatz Diana, az IPCC egyik alelnöke hangsúlyozta az InfoRádióban, alig 10 éve van az emberiségnek, hogy drasztikusan változtatva az üvegházhatású gázok kibocsátásán, megállítsa másfél Celsius-foknál a Föld klímájának melegedését.

Az év másik kiemelkedően fontos jelentése az WWF Élő Bolygó jelentése volt, amelyből kiderült: a 70-es évek óta a gerinces állatok populációjának több mint fele eltűnt a Föld színéről.

Március közepén pusztult el Sudan, a világ utolsó hím északi szélesszájú orrszarvúja. Az alfaj sorsa azonban nem most pecsételődött meg, hanem már évtizedekkel ezelőtt, méghozzá az orvvadászat miatt.

Az év utolsó nagy környezetvédelmi eseménye a katowicei 24. ENSZ-klímacsúcs volt, amelynek elsődleges célja a párizsi keretegyezmény munkakönyvének kidolgozása. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy meglehet, az éghajlatváltozás miatt a krumpli el fog tűnni a magyar földből.