A fényszennyezés egy kevésbé ismert környezeti ártalom, azonban napjainkban már jóval gyakoribb beszédtéma, mint egy évtizede. Azonkívül, hogy a rosszul megtervezett, vagy elavult technológiájú fényforrások az embert páratlan égi látványtól fosztják meg, az élővilágra is komoly kárt jelentenek.

Akár kis mennyiségű, rossz időben érkező fény is képes megzavarni az élőlények belső óráját, a hormonok termelését, s akár a teljes ökoszisztémát is károsan érintheti a fényszennyezés, és

az állatok viselkedésének megváltozása miatt ökológiai katasztrófát okozhat a növekedése.

A fényszennyezés mértéke rohamosa nő, a kutatók szerint évente 5-10 százalékkal.

A sonline.hu cikke beszámolt arról, hogy három évig kutatják a fényszennyezést az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Savaria Természettudományi Centruma, az Eszterházi Károly és a Kaposvári Egyetem kutatói közösen. A projektre a Széchenyi 2020 programból 979,99 millió forint uniós támogatást kaptak az intézmények.

A szakemberek a fényszennyezés hatásait vizsgálják széles körben, s felmérés készül hazánk fényszennyezettségéről is. A tervek között szerepel, hogy 

• egy olyan új világítási projektet is tesztelnek, amely alternatívát jelent a káros és szennyező rendszerek helyett. Olyan lámparendszer épül, amelynek színe szabályozható, így sárga vagy fehér fénnyel világít. Hosszabb távon az a cél, hogy ne csak a fény mennyisége, hanem az összetétele is kontrollálható legyen. Egyelőre máshol sincs ilyen megoldás a közvilágításban - mondta Kolláth Zoltán, a projekt szakmai vezetője és a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke. A tesztrendszer kiépítésének egyik helyszíne Bárdudvarnok lesz.
• Fejleszteni fogják a ropolyi vadászházat is. Egy környezettudományi kutatóházat alakítanak ki benne, s mivel az már a Zselic másik oldala, kontroll terület is lesz.