Infostart.hu
eur:
367.58
usd:
335.27
bux:
144979.55
2026. november 18. szerda Jenő

Így mérték a csillagok járását az ókori Babilonban

Már az ókori Babilon csillagászai is mérték az égitestek járását geometriai számítások segítségével.

Mathieu Ossendrijver, a berlini Humboldt Egyetem tudósa és munkatársai jutottak erre az eredményre, kutatásukat a Science című szaklapban mutatták be.

A szakértők szerint legalább a Jupiter mozgását ki tudták számolni geometriai módszerrel az ókorban. Korábban úgy vélte a tudomány, hogy csak a 14. századtól mérték így az égitestek járását, az ókori kelet csillagászai még csak számtani módszereket alkalmaztak - írta tanulmányában Ossendrijver.

A kutatók három ismert és két eddig be nem mutatott ékírásos táblát elemeztek, melyek a londoni British Museumban találhatók. Az agyagtáblák az időszámítás előtti 350 és 50 közötti időszakból származik.

Bár a táblák egyike sem tartalmaz rajzokat, a rajtuk lévő szövegekből kiderül, hogy a forma, melynek felszínét kiszámolják, egy trapéz. Az új értelmezés alapját az adta, hogy az újonnan felfedezett ötödik tábla megfejti az eddig jelentéktelennek hitt táblák titkát.

"Az új értelmezés megmutatja, hogy a babiloni csillagászok legalább alkalmanként geometriai számítási módszereket is alkalmaztak. Az öt tábla a Jupiter napi helyzetváltozásait rögzíti pályája mentén" - véli Ossendrijver.

Hasonló számításokat végeztek később az európai tudósok. "De ezeket már legalább 1400 évvel korábban elvégezték" - tett hozzá a kutató.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×