A Ros Haájn nevű, Tel-Avivtól északnyugatra lévő városka új lakónegyedének előkészítésekor került elő a föld alól egy 30-szor 50 méteres egykori mezőgazdasági épület - értesült a Ynet, a Jediót Ahronót című újság honlapja.

A diákok segítségével végzett ásatásokon a régészek egy 24 helyiségből álló, közös udvar köré felhúzott egykori épületet találtak, amelynek néhány fala több mint két méter magasan megmaradt.

Az udvaron a gabona őrzésére és előállítására szolgáló ősi eszközökre, egy olajprésre és két, az i.e. 4. századból származó ezüstérmére leltek, amelyeken Athéné görög istennő arcképe, valamint neve, és az őt jelképező bagoly képe látható.

Az ásatásokat vezető régész, Amit Sedman szerint több száz éven át működött a gazdaság, majd a hellenisztikus korban, mintegy 2200 évvel ezelőtt sorsára hagyták. Újabb évszázadok elteltével, az 5. században aszály sújtotta a vidéket és megváltoztatta annak látképét. Ekkoriban terjedt el a kereszténység is a térségben, és az egyik dombon kolostort építettek.

Az ásatásokon fellelt bizánci kolostorban volt egy templom, étolaj előállítására szolgáló prés, hálótermek és istállók is. A padlót hatalmas színes mozaik borította, amelyen egy görög nyelvű szöveg elmeséli, hogy Theodósziosz szerzetes idején húzták fel az épületet. "Áldott legyen érkezésed, áldott legyen távozásod, ámen" - áll még a szövegben.

Több száz évvel a kolostor bezárása után, az oszmán-török időszakban mészégető kemence működött a területen. Az izraeli régészeti hatóság megígérte, hogy látogathatóvá teszi a romokat.