A szatmári kisváros egyik legmagasabb pontján, a fellegvári városrészben 2013-ban kezdődtek meg a feltárási munkálatok, amelynek során eredetileg egy korábbi vár nyomait keresték a régészek. Az izraelita hitközségi temetőnél megkezdett, több magántulajdonú telket is érintő ásatás során a vár romjai helyett egy valószínűsíthetően Árpád-kori temetkezési hely került elő - mondta el Pintye Gábor régész pénteken az MTI-nek.

A régészek 16. századi feljegyzések alapján kezdték meg a munkát, az írásos források alapján a környék egyik legnagyobb birtokosaként számon tartott nemesi család ebben az időszakban építtethetett itt egy erődítményt. A 18. század végéről származó térképeken egy négyzet jelölte a vár helyét, a régészek ennek alapján kezdték meg a vélt erődítés feltárását egy nyolcvanszor nyolcvan négyzetméteres területen.

A munkálatok első fázisában a vár helyén előkerült temetkezési helyen hat csontvázat találtak, a férfi, női és gyereksírokból bronz karperecek kerültek elő. A régészek az értékesebb leletek reményében folytatták a kutatást, az izraelita temető mellett fekvő két családi ház kertjében, illetve az amellett fekvő üres építési telken további nyolc sírt találtak - közölte Pintye Gábor.

A sírokban több, korához képest jó állapotban lévő csontváz mellett további ezüst és bronz hajkarikákra, pántgyűrűkre, kerámiatörmelékre, valamint 11. századi ezüst denárra bukkantak.

A telektulajdonosok a munkálatok ideje alatt rendkívül segítőkészek voltak, a sírok híre pedig gyorsan körbement a városban, több iskolás csoport jött el megnézni, és a helyiek is érdeklődnek a leletek iránt - tette hozzá a szakember. Pintye Gábor szerint ugyanakkor nem megszokott, hogy lakott vagy beépített területen bukkannak fel ilyen leletek, mivel a telektulajdonosok többsége általában nem jelenti be, ha valamilyen régészeti szempontból fontos tárgyat talált.

A feltárási munkálatokat várhatóan a jövő héten fejezik be a szakemberek, a leletek a nyíregyházi Jósa András Múzeumba kerülnek.