Mélyrepülési manővere során a Rosetta várhatóan szombatra virradó éjjel kerül a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös (Csuri) hat kilométeres közelségébe - jelenleg 160 kilométerre vannak egymástól. Miközben elhaladnak egymás mellett, a szonda az üstökös olyan területeit vizsgálja meg, amelyeknek felszínéről gáz és por szabadul fel - közölte az Európai Űrügynökség (ESA).

A Rosetta űrszonda 2004-ben indult a Földről, hogy tízéves utazás után az üstökös közelébe érjen. Philae nevű leszállóegysége novemberben hétórás szabadesés után érte el a Földtől több mint 510 millió kilométerre lévő üstökös felszínét, ahol mintákat gyűjtött. A Rosetta azóta az üstökös körül kering.

Mivel azonban a leszállási helyen kevés fény érte, a Philae napelemei lemerültek, és nem tudta folytatni a kutatást. November közepe óta hibernációban várja az "újraéledést", amely tavasszal jó eséllyel bekövetkezik, amikor közelebb kerül a Naphoz - mondta Manuela Braun, a Német Űrügynökség (DLR) szóvivője.

"Soha többé nem kerülhetünk ennyire közel az üstököshöz, mert aktivitása a Naphoz közeledve fokozódik. Az üstökös útja során felmelegszik, csóvája nagyobb lesz" - fogalmazott Jocelyne Landeau, az ESA szóvivője.

A Nap augusztusban kerül a legközelebb a Csurihoz, így a Rosettához és leszállóegységéhez is.

A Rosetta-misszió az ESA legnagyobb projektje, ennek révén a tudósok bepillanthatnak a 4,6 milliárd éves Naprendszer kezdeteibe.

A szakértők szerint annak nagyon kicsi az esélye, hogy a Rosetta megpillanthatja a Philea leszállóegységet az üstökös felszínén, az ugyanis akkor valószínűleg a Csuri másik oldalán lesz.

A Rosettát 2004 márciusában indították útnak a Francia Guyanában lévő Kourou űrrepülőtérről, fedélzetén a Philae leszállóegységgel. A misszió, miután egy évvel meghosszabbították, 2016 végén érhet véget.