A kutatók szerint az ötvenéves vagy idősebb férfiak lányunokája 1,79-szor nagyobb valószínűséggel lehet autista, mint a 20-24 év közötti férfiaké, a fiúunokák esetében pedig 1,67-szoros a kockázatnövekedés.

A tanulmány először mutat rá, hogy "az apák és nagyapák életstílusa hatással lehet az utódokra" - mondta Avi Reichenberg, a King's College London Pszichiátriai Intézetének kutatója, a tanulmány társszerzője. Mint hozzáfűzte, ez nem azt jelenti, hogy az ember ne vállalhatna gyereket, ha az apja már ötven fölött járt, amikor ő született, hiszen még a megnövekedett kockázat is meglehetősen alacsony érték.

Az autizmus rendellenesség genetikai és környezeti faktorok kombinációja révén alakul ki, az állapot a kommunikációs képtelenséggel társult súlyos mentális visszamaradottságtól a viszonylag enyhe tünetekig terjedhet, amikor a páciensek bizonyos funkciói kiugróan jók is lehetnek, mint például az Asperger-kórban szenvedőknél. A rendellenesség leggyakoribb szimptómái között szerepelnek a kommunikációs képesség zavarai és a társas érintkezéssel kapcsolatos nehézségek.

A Journal of the American Medical Association - Psychiatry című folyóiratban szerdán megjelent tanulmány svéd országos nyilvántartási adatokat használta fel. A kutatók a Svédországban 1932. után született népességből közel hatezer autista ember adatait elemezték csaknem 31 ezer egészségesével összevetve.

A brit, svéd és ausztrál kutatókból álló csoport minden vizsgált személy esetében rögzítette, hogy hány évesek voltak anyai és apai nagyszülői, amikor gyermeket vállaltak, és előfordult-e pszichiátriai diagnózis az utódoknál. "Korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy az idősebb korban vállalt apaság az autizmus rizikófaktorai közé számít. A mostani tanulmány tovább ment, és azt jelzi, hogy az is növeli az autizmus kockázatát, ha a nagyapa már idős volt, amikor gyereke született, ami arra utal, hogy az autizmus rizikófaktorai generációkon is átnyúlhatnak" - jelentette ki Emma Frans a svéd Karolinska Intézet tudósa, aki Reichenberggel együtt vezette a kutatást.

A kutatók számára egyelőre nem világos, hogy mi áll a felfedezett kapcsolat hátterében; egy lehetséges magyarázat szerint az idő előrehaladtával a spermasejtekben mutáció alakulhat ki.

Miközben a legtöbb genetikai mutáció nem okoz autizmust a gyereknél, a kutatás arra utal, hogy "csöndes" mutációk továbbadhatók az egészséges gyermekeknek, és azok csak a következő generációkban emelik az autizmus kialakulásának kockázatát.

Egy friss amerikai felmérés szerint míg 2007-ben 86 iskolás gyerekből egynél állapítottak meg autizmust, jelenleg ötven iskolásból egynél diagnosztizálnak. A szakértők úgy vélik, a megemelkedett szám mögött az áll, hogy nagyobb figyelem irányul a rendellenességre és javultak a diagnosztikai módszerek. Az autizmust már másfél éves korban is ki lehet mutatni, de gyakran előfordul, hogy az enyhébb eseteket csak iskolás korban ismerik fel.