A SAO 206462 katalógusjelű csillagot a Farkas (Lupus) csillagképben azonosította Carol Grady, a NASA asztrofizikusának irányításával egy nemzetközi csoport, amely egy ötéves projekt keretében a hawaii Mauna Kea-hegycsúcson üzemelő 8,2 méteres Subaru-teleszkóppal kutatja az újszülött bolygókat és csillagokat - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

A SAO 206462 egy fiatal csillag, amely négyszáz fényévnyire található a Földtől. A kutatók azért figyeltek fel az égitestre, mivel azt gázokból és porból álló széles protoplanetáris korong vette körül. Az asztronómusok feltételezése szerint a csillag a korongban formálódó bolygókezdeményeket "dajkált".

Megvizsgálva az égitestet azonban kiderült, hogy szó sincs a korong mélyén "dajkált" bolygókról, hanem a csillag spirálkarokkal rendelkezik.

Az asztronómusok már korábban is láttak spirálkarokat - ezekkel némely galaxis rendelkezik, amelyekben csillagok százmilliói tekerednek spirálba egy közös tengely körül.

"Teljesen szokatlan, hogy egyetlen csillag rendelkezzen spirálkarokkal" - fogalmazott Carol Grady.

Hozzátette: komputeres szimulációk kimutatták, hogy a bolygók gravitációs hatására "felkavarodhat" a korongot alkotó gáz és por, spirálkarokat formázva.

Az elméleti modellek tanúsága szerint egyetlen "beágyazódott" bolygó is képes spirálkarokat produkálni a korong mindkét oldalán. A SAO 206462 körüli "szerkezetek" viszont nem "illenek össze", ezért előfordulhat, hogy két láthatatlan planétát is rejtenek.

"Vizsgálataink szerint amint ezek a rendszerek néhány millió évesek lesznek, a csillagokat körülvevő protoplanetáris korongok mindenféle érdekes alakzatokat öltenek. Nagyon gyakran az alakváltozást a képződő bolygók mozgása okozza" - hangsúlyozta John Wisniewski, a seattle-i Washington Egyetem csillagásza, a kutatás résztvevője.

A tudósok azonban figyelmeztetnek, hogy a kérdés nyitott, semmiféle bizonyíték nincs az esetleg képződő bolygók létére. Ami kétségbevonhatatlan tény, a spirálkarok, ily módon a nagy égi katalógus a csillagok egy újabb típusával gazdagodott.

A protoplanetáris korong, vagy proplid általában fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós (anyagbefogási) korong, amelyben gáz és szilárd részecskék keringenek. Ezen részecskék idővel nagyobb anyagcsomókká, planetezimálokká, végül bolygókká állnak össze. Az akkréciós korongok anyaga általában abból a ködből származik, amelyben a csillag létrejött.