Amerikai kutatók az 1950 és 2004 történt konfliktusok számát hasonlította össze az El Nino meleg klímajelenség és a La Nina hűvös jelenség megjelenésével. Az eredmények szerint bizonyos régiókban az El Nino idején lényegesen több konfliktus robban ki, mint a La Nina éveiben.

A kutatás alapján megállapítható, hogy a globális klímaciklusok hatással vannak egész országok politikai és társadalmi változásaira - írják Solomon Hsiang, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa és kollégái a Nature című szaklapban bemutatott tanulmányukban.

Az El Nino 3-7 évente jelentkezik, a hőmérséklet emelkedését és a csapadék csökkenését idézi elő. A La Nina épp ellenkezőleg hat. Mindkét jelenség a Csendes-óceán délkeleti részének változó tengeráramlatával áll kapcsolatban. Az El Nino jelenség, amikor a Csendes-óceáni térség Egyenlítő közeli területe erősen felmelegszik,
hatással van Dél-és Közép-Amerikai, Afrika, a Közel-Kelet, India, Délkelet-Ázsia, Ausztrália időjárására.

A tudósok 175 vizsgált országot osztottak két csoportra. Külön csoportba sorolták azokat, ahol érezteti hatását az El Nino - például Laosz, Ghána és Ausztrália -, illetve azokat, amelyek klímáját nem befolyásolja - ilyen Afganisztán, Tunézia és Svédország. Az első csoportban a polgárháború rizikója a La Nina-években tapasztalható három százalékról hat százalékra nőtt az El Nino idején. A második csoportban nem volt tapasztalható változás.

A háttérben valószínűleg a változásokkal összhangban lévő szárazságok, a rossz termés, az áradások és a klímajelenségek egyéb következményei állnak, amelyek befolyásolják sok ország gazdasági helyzetét, így megnövelik a szociális konfliktusok esélyét - vélik a szakértők.

A másik lehetőség, hogy a klíma szempontjából előnyösebb években több harcos inkább a földművelésnek szenteli idejét.

Összességében a klíma a világ polgárháborúi mintegy huszonegy százalékának kialakulásában játszik szerepet.