"Az anyaméhben töltött minden egyes hétnek komoly jelentősége van az esetleges gyermekkori asztma kockázatának csökkentése szempontjából" - hangsúlyozta Hartmut Vogt, a svédországi Linköpingi Egyetem munkatársa. Hozzátette: "A terhesség idő előtti megindítását, például a császármetszést, ezért lehetőleg mindig el kell kerülni".

A szakember és kollégái svéd közegészségügyi adatokat és orvosi recepteket elemezve vizsgálták a születés ideje és az asztma létét jelző kortikoszteroidok használata közötti összefüggéseseket a 6 és 19 éves korosztályba tartozó fiatalok esetében. A vizsgált adatok alapján 2006-ban a fiúk 4,9, míg a lányok 3,8 százalékának írtak fel kortikoszteroidokat, amelyek használata az idő előrehaladásával a fiúknál csökkent, az időben világra jött lányoknál azonban enyhén növekedett.

A terhesség ideje nagyjából negyven hét és minden 37. hét előtt világra jött baba koraszülöttnek számít. A Pediatrics című folyóiratban megjelent tanulmány eredményei szerint a kortikoszteroidok használatának valószínűsége mindkét nem esetében a 39. hét előtt világra jött gyerekek esetében volt a legmagasabb - az időben születettekhez képest -, és a koraszülöttség mértékének emelkedésével együtt növekedett.

A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a koraszülöttség következményei, így valószínűleg az asztma tünetei is enyhülnek az évek előrehaladásával. Svéd kutatók egy márciusi tanulmányukban már kimutatták, hogy az extrém mértékben koraszülöttek (akik a terhesség 23. és 27. hete között születtek) sokkal nagyobb eséllyel hajlamosak a fiatal felnőttkori asztmára, mint a csecsemőként teljesen időben világra jött társaik.