Nézzük az elmúlt évek eredményességét: a Barcelona a legutóbbi tíz bajnokságból hetet megnyert, s egyszer sem végzett másodiknál rosszabb helyen. A Real Madrid 2012 óta kétszer nyert, s egyszer sem volt harmadiknál rosszabb az utóbbi másfél évtizedben. Az Atlético Madrid, Diego Simeone 2011-es érkezése után, két éven át építkezett, majd azóta egyszer sem szorult le a képzeletbeli dobogóról. Ha az előző három mondatot összerakjuk, az jön ki belőle:
a legutóbbi hét spanyol bajnokságban egyetlen más csapat sem tudott beférni az első háromba, a helyeket a Barcelona, a Real Madrid és az Atlético egymás között osztotta el.
Ha a keretek pénzügyi értékét nézzük,
a Barcelona és a Real Madrid játékosainak összértéke az egymilliárd eurót is meghaladja,
a katalánoké kicsivel több (1,26 és 1,18). Nagyon magas az Atlético Madridé is (829,4 millió), ha lebontjuk játékosonkénti átlagra, majdnem a kétszerese, mint az e lista szerint negyedik Valenciáé. (Atlético: 36,06, Valencia: 18,24). Érdekes, hogy a játékosonkénti átlagértéket tekintve a Real Madrid (második helyezett, 42,18) közelebb van az Atléticóhoz (harmadik, 36,06), mint a Barcelonához (első, 52,54).
Nyilván nem igazán érdemes a magyar bajnokság adataival összevetni a spanyolokét, de
csupán két csapat van, a Granada és a csődje után építkező RCD Mallorca, amelynél a keret értéke legalább nem a kétszerese a magyar bajnok Ferencvárosénak vagy az azzal lépést tartó Mol Fehérvárénak.
Nagyjából nyolc-kilenc olyan klub van a La Ligában, ahol egyetlen játékos átlagos piaci értéke magasabb, mint a magyar NB I-es klub összértékének az átlaga (ami 8,90 millió euró.)
A három nagy klub, az Atlético (243,5), a Real Madrid (305,5) és a Barcelona (255) eddig is – hiszen az átigazolási időszak tart még a hónap végéig – közel 900 millió euróért vásárolt játékosokat, ez az összeg a negyedik legnagyobb költekezőt, a Sevillát is ideértve már túl van az egymilliárd eurón. A kluboknak nyilvánvalóan elemi érdekük, hogy játékoseladással csökkentsenek a veszteségen – de idén az Atléticónak akadt olyan játékosa, akit megtartott volna, de túl jó volt az ajánlat. Ilyen volt Lucas Hernandez eladása a Bayernnek, vagy Rodrigo átengedése a Manchester Citynek. Antoine Griezmann kivásárlási árát kifizette a Barcelona (az ügylet szabályosságát állítólag vizsgálja még a Liga), Godinnak, Filipe Luisnak és Juanfrannak lejárt a szerződése, értük nem kapott egyetlen centet sem az Atléti. Viszont a többiekért kapott, több mint 300 milliós összegből bőven futotta nagy vételre – ilyen João Felixé, aki a futballtörténelem negyedik legdrágább játékosa lett.
A nyáron érkezett az Atléticóhoz: João Felix és Szaponjics (Benfica), Trippier (Tottenham), Hermoso (Espanyol), Felipe és Héctor Herrera (Porto), Marcos Llorente (Real Madrid), Lodi (Atlético Paranaense), Nicolás Ibáñez (Atlético de San Luis). Az Atlético zárta egyébként a legjobb mérleggel az átigazolási időszakot, egyike annak a mindössze öt csapatnak (a további négy: Villarreal, Espanyol, Eibar, Valladolid), amelyik többért adott el, mint amennyiért vásárolt.
A Barcelona 146 millió euróért adott el játékosokat, ez óriási összeg, ha azt vesszük, egyetlen olyan futballistáról sem kellett ehhez lemondani, aki az előző idényben alapembernek számított.
Malcom, Cillesen, André Gomes és a már az előző idényt is Dortmundban töltő Paco Alcácer távozott. Fontos érkezők: De Jong (Ajax), Griezmann (Atlético), Neto (Valencia) és Junior (Betis).
Az Atléticóval és a Barcelonával ellentétben a Real Madrid gyenge eredményekkel zárta a felkészülési időszakot, a jelek szerint még nem rakta össze Zinédine Zidane az újakból és a régiekből a 2019–2020-as idény csapatát. A nyáron összesen több mint 300 millió euróért szerződtetett játékosokból egyedül Eden Hazard helye biztos a kezdőcsapatban, a többieké nem. Érkezett még: Jovics (Eintracht), Rodrygo (Santos), Militão (Porto) és Mendy (Olympique Lyon), James Rodriguez visszatért a Bayern Münchenből, de kérdéses, hogy marad-e, Gareth Bale-en pedig eddig nem sikerült túl adni. S persze
a Real Madrid is szeretné megszerezni az inkább a Barcelona felé gravitáló Neymart
– a brazil szupersztár ügye lesz talán a meccsek mellett az elkövetkező két és fél legérdekesebb sztorija.