A sportvezető a Nemzeti Sport vasárnapi számában megjelent interjúban forradalminak nevezte a változást, s kijelentette: ha a NOB december 9-én Monacóban sorra kerülő kongresszusán elfogadják az Agenda 2020 tervezetet, akkor az valós felkérést jelent a két-hárommilliós nagyvárosoknak arra, hogy gondolkodjanak el komolyan az olimpiai pályázatról.

"A változás lényege, hogy az olimpiarendezés ne elitek kiváltsága legyen, ne csupán a leggazdagabb és legnagyobb városok szűk elitklubja, hanem a közepes méretű nagyvárosok is rendezhessenek olimpiát" - mondta Borkai Zsolt, hozzátéve: a tervezet értelmében eljön az "emberléptékű, fenntartható, megengedhető olimpiák ideje".

Győr polgármestere kiemelte: a NOB 120 éves történetében három forradalmi változás történt az újkori ötkarikás játékok programjában, s mindegyik demokratikusabbá, befogadóbbá tette az olimpiát. Borkai szerint most is ez történik, mert szélesítik, bővítik az olimpiához való hozzáférést. Mint fogalmaz: a női sportolók, a hivatásos sportolók és a fogyatékos sportolók után most az ésszerűbb, kisebb, helyszínek tekintetében szétterítettebb, kisebb terhelést jelentő, fenntartható olimpiák felé nyit a NOB.

"Ezzel egyébként a Nemzetközi Olimpiai Bizottság visszatér eredeti szellemiségéhez: valaha Helsinki, Antwerpen és Stockholm is rendezhetett olimpiát, most újra eljön az élhető méretű nagyvárosok esélye" - mondta a MOB elnöke, aki az Agenda 2020-ban foglalt konkrét lépések közül kiemelte azt, hogy a NOB a gazdaságos olimpiát támogatja, mert ösztönzi a meglévő, valamint az ideiglenes és elbontható helyszínek legteljesebb felhasználását. Hangsúlyozta azt is, hogy az elképzelések között szerepel versenyeknek, illetve teljes sportágaknak a házigazda városon, kivételes esetben az adott országon kívüli megrendezése.

"Vagyis, és ez valóban forradalmi változás, áttöri az egy olimpia-egy ország, egy olimpia-egy város elvet" - mondta Borkai Zsolt,é s hozzátette, a NOB a jövőben segítséget akar nyújtani a pályázó városoknak a költségeik csökkentése érdekében, ezzel a cél egyértelmű: csökkenteni az olimpiai és paralimpiai játékok méretét és költségét, lehetővé tenni a helyszínek szétterítését.

A MOB elnöke szerint a reformok elfogadásával Afrikába - ahol eddig még nem volt - is eljuthat az olimpia, s már nem az lesz a kérdés, hogy lesznek-e azon a kontinensen ötkarikás játékok, hanem az, hogy mikor és hol.

Borkai Zsolt azt mondta, a 21. században - a "gazdaságos, megtérülő" ötkarikás események korszakában - biztosan megrendezik az első közép-európai olimpiát, a NOB reformelképzelései történelmi esélyt jelentenek a Budapest méretű városoknak, és a Magyarország méretű országoknak, különös tekintettel arra, hogy az Agenda 2020-ban foglaltak megengedik több ország közös rendezését is.

"Felelősen és alaposan kell megvizsgálni a kérdést, ugyanakkor sportemberként, bajnokként tudom, bátran és határozottan lehet csak minden esélyt beváltani" - jelentette ki Borkai Zsolt. Kiemelte, hogy a MOB demokratikus szervezet, minden kérdést közösen vitat meg, így álláspontjának kialakításakor kíváncsi lesz a legeredményesebb magyar olimpiai sportágak szövetségi vezetői, valamint bajnokai és a gazdasági szakemberek véleményére is.

A MOB elnöke kizártnak tartja, hogy az Agenda 2020 programot ne fogadja el a NOB közgyűlése, és szerinte a döntés után "higgadtan elemezve" kell megtervezni a jövőt.

Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) elnöke szerint is kétségtelenül nagyobbak az esélyek Közép-Európa, így Budapest számára is egy olimpiai pályázatot, illetve rendezést illetően a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Agenda 2020 reformprogramjának megvalósulása esetén.

A MÚSZ elnöke az MTI-nek vasárnap azt mondta, a kérdés az, hogy mekkorák voltak eddig az esélyek, és mekkorák most, ugyanakkor úgy véli, a NOB új koncepciója, amely a gazdaságos, megtérülő, olcsóbb és kisebb olimpiákat támogatja, "felcsillantja a reményt".