Infostart.hu
eur:
364.09
usd:
330.8
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Magyarország a későbbi Universiadéra pályázik

Magyarország mégsem pályázik a 2019-es Universiadéra, egy későbbi - legkorábban 2023-as - időpontban lehet esélye a kandidálásnak.

A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) és az Universiade Pályázat Előkészítő Bizottság közös pénteki közleménye szerint a halasztási döntés oka, hogy a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetséggel (FISU) folytatott tárgyalásokon kialakult rendezési feltételek alapján - különösen a fizetendő rendezési díjak összege és esedékessége miatt - Magyarország nem tud vállalkozni 2019-es Universiade megrendezésére.

A magyarok ugyanakkor jelezték a FISU-nak: továbbra is elkötelezettek abban, hogy 1935 és 1965 után Budapest ismét házigazdája legyen az egyetemisták és főiskolások világjátékának, ez - a 2021-es vizes világbajnokság miatt - legkorábban 2023-ban lehetséges.

A MEFS szeptember 14-én nyújtotta be pályázatát, az eseményre még Brazíliaváros és Baku jelentkezett, utóbbi október végén visszalépett.

A FISU kérésére a szombati, brüsszeli helyszínkijelölés alkalmával bemutatják a magyar pályázatot és ott ismertetik a halasztási döntés okait, valamint az ezzel kapcsolatos javaslatokat is. Az Universiade pályázatot kidolgozó és értékelő bizottság - kiegészülve további szervezetekkel és szakértőkkel - a továbbiakban mint kormányzati munkacsoport folytatja tevékenységét a kiemelt jelentőségű, nemzetközi multisport-rendezvények magyarországi rendezésének előkészítése érdekében - áll a közleményben.

Az Universiade az olimpia után a világ második legnagyobb létszámú nemzetközi sporteseménye. Kiss Ádám MEFS-elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy sikeres kandidálás esetén nagyjából 5-6 ezer sportoló érkezésére lehetne számítani.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×