Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Magyarország a későbbi Universiadéra pályázik

Magyarország mégsem pályázik a 2019-es Universiadéra, egy későbbi - legkorábban 2023-as - időpontban lehet esélye a kandidálásnak.

A Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség (MEFS) és az Universiade Pályázat Előkészítő Bizottság közös pénteki közleménye szerint a halasztási döntés oka, hogy a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetséggel (FISU) folytatott tárgyalásokon kialakult rendezési feltételek alapján - különösen a fizetendő rendezési díjak összege és esedékessége miatt - Magyarország nem tud vállalkozni 2019-es Universiade megrendezésére.

A magyarok ugyanakkor jelezték a FISU-nak: továbbra is elkötelezettek abban, hogy 1935 és 1965 után Budapest ismét házigazdája legyen az egyetemisták és főiskolások világjátékának, ez - a 2021-es vizes világbajnokság miatt - legkorábban 2023-ban lehetséges.

A MEFS szeptember 14-én nyújtotta be pályázatát, az eseményre még Brazíliaváros és Baku jelentkezett, utóbbi október végén visszalépett.

A FISU kérésére a szombati, brüsszeli helyszínkijelölés alkalmával bemutatják a magyar pályázatot és ott ismertetik a halasztási döntés okait, valamint az ezzel kapcsolatos javaslatokat is. Az Universiade pályázatot kidolgozó és értékelő bizottság - kiegészülve további szervezetekkel és szakértőkkel - a továbbiakban mint kormányzati munkacsoport folytatja tevékenységét a kiemelt jelentőségű, nemzetközi multisport-rendezvények magyarországi rendezésének előkészítése érdekében - áll a közleményben.

Az Universiade az olimpia után a világ második legnagyobb létszámú nemzetközi sporteseménye. Kiss Ádám MEFS-elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy sikeres kandidálás esetén nagyjából 5-6 ezer sportoló érkezésére lehetne számítani.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×