A Tidal 2015-ben azzal az ígérettel lépett a piacra, hogy az addigra már megerősödött online zeneszolgáltatásokhoz képest két dologban fog újdonságot nyújtani: egyrészt hifi hangminőséget ígért a többi szolgáltató jellemzően CD hangminőségéhez képest, míg a zenészeket azzal kecsegtette, hogy magasabb jogdíjat kapnak a lejátszások után.

Mindez már induláskor sok vitát, egyben érdeklődést váltott ki, főként az utóbbi ígéret, miután a szakértők többsége úgy vélte, a zenehallgatókat nem kell hogy érdekelje, hogy egy-egy zenei sztár zsebét hány cent üti egy lejátszás után. Ami pedig a hangminőséget illeti, az emberek többsége nem hallja, illetve nem is igényli azt a különbséget, amit hirdettek. Tulajdonképpen ennek megfelelően alakult a Tidal népszerűsége: létező és jó szolgáltatást nyújtó, de közel sem a legszélesebb közönséget kiszolgáló platform lett belőle – fogalmazott az InfoRádióban Tóth Péter Benjamin.

Az Artisjus üzleti-transzformációs igazgatója megjegyezte, a hangfelvétel-kiadók, amelyek közvetlenül, illetve egy úgynevezett zenei aggregátoron keresztül juttatják el a zenei fájlokat a zeneszolgáltatókhoz, közvetlenül részesülnek az onnan érkező jövedelmekből. Ezzel szemben a dalszerzők közvetve kapnak jogdíjat, az őket képviselő Artisjuson keresztül. Utóbbi esetében viszont nagyon komoly adatmenyiségeket kell feldolgozni teljesen új eszközökkel és munkamódszerekkel, hogy végül a szerzőhöz kerüljön a jogdíj – magyarázta a szakember.

Ebből a szempontból a magyar piacon két nagy szereplő van, amely jelentős összegeket fizet: a YouTube és a Spotify, vagyis ezt a két zeneszolgáltatót használják Magyarországon a legtöbben. A Gold Record, mint legnagyobb hazai hangfelvétel-kiadó statisztikái szerint ez a két platform teszi ki egy átlagos magyar zeneszám digitális bevételeinek 86 százalékát. Világviszonylatban viszont már árnyaltabb a kép, hiszen például az Apple Music – amely hazánkban is elérhető – az Egyesült Államokban nagyon népszerű.

Ugyanakkor nem titok, hogy a magyar digitális zeneszolgáltatások jellemzője, hogy nagyon nagy lemaradásban van a világ többi részéhez képest. Azzal együtt, hogy 2020 jelentős mérföldkőnek számít idehaza, amikor 400 ezerre nőtt azok száma, akik valamilyen előfizetéses zenei streamingszolgáltatást vett igénybe. Ehhez képest azonban ugyanez a szám például Svédországban 4-5 milliónál jár már. Tehát még nagy fejlődési lehetőség van Magyarországon ezen a téren – tette hozzá Tóth Péter Benjamin.