A japánok nem csupán a szentnek tartott hegy kultikus helyeit keresik fel, de megmászását is spirituális beteljesülést adó zarándoklatnak tekintik. A Tokiótól 100 kilométerre délkeletre emelkedő, hó koronázta vulkáni kúp évszázadok óta a művészek megihletője is. A szunnyadó tűzhányó legutóbb több mint 300 éve tört ki.

A testület előző nap egy másik nagy vulkánt, a 3329 méter magas szicíliai Etnát is a világörökség részévé nyilvánította, de nem a kulturális, hanem a természeti kategóriában.

A szombati ülésen felvették a világ kulturális öröksége közé a kínai Jünnan tartomány nevezetes (Honghe Hani) rizsteraszait is, a lesothói - 1970-ben létrehozott, 6500 hektáros - Sehlabathebe Nemzeti Parkot, valamint a katari Az-Zubara (Al Zubarah) tengerparti romvárost, régészeti lelőhelyet.

A kulturális helyszínek közül már pénteken felkerültek a csaknem ezer helyszínt tartalmazó listára a különleges stílusban épült rádzsasztáni erődök, valamint ukrajnai és a lengyelországi fatemplomok, összesen tizenhat. A természeti helyszínek közül hat emelkedett világörökségi rangra, köztük a Tádzsik Nemzeti Park, a Tien-san-hegység és a Namíb-Naukluft Park tengerparti homoksivatag.

A világörökségi listán a bizottság 37. ülése előtt több mint 960 helyszín szerepelt, közülük a tanácskozás előtt 38 volt veszélyeztetett. A phnompeni konferencián azonban a "vörös listára" került hat szíriai helyszín és a Salamon-szigeteki Kelet-Rennell-korallzátony. Lekerült viszont a veszélyeztetettek listájáról az iráni Bám fellegvára és az azt övező táj.