Örök nyugalomra helyezték Cseh Tamás énekest, zeneszerzőt csütörtökön Budapesten; a Kossuth-díjas előadóművészt családja, barátai és pályatársai mellett több ezer tisztelője kísérte el utolsó útjára a Farkasréti temetőben.

Cseh Tamás hosszan tartó betegség után, életének 67. évében augusztus 7-én hunyt el otthonában.

A katolikus szertartást követően Bereményi Géza író, rendező, dalszerző személyes hangon köszönt el egykori szerzőtársától, barátjától. Az énekes halála utáni napokat felidézve Bereményi elmondta, hogy a kezdeti nehéz napok után nem okozott számára gondot Cseh Tamásról beszélnie, mert, mint mondta, jó nyomot hagyott maga után.

Cseh Tamás felesége, Éva, és nővére Sára elmondása alapján Bereményi Géza felidézte az énekes-zeneszerző utolsó pillanatait.

"Éva akkor bement hozzád, az ágyban feküdtél, s Éva akkor azt mondta neked, hogy lemegy a patikába, addig szólj Sárinak, ha szükséged van valamire. [...] Sári pedig kisvártatva benézett hozzád. Látta, hogy valami történik, hogy bal szemedben egy könnycsepp tart lefelé, és megáll. Odament, hogy letörölje azt. De nem volt ideje megtenni, mert te előrenézve, mintha üdvözölnél valakit, szélesen elmosolyodtál. Ahogy Sári mondta, fültől-fülig érőn. Aztán még egy lélegzet, aztán egy második, és vége volt. De a mosoly ott maradt."

Bereményi Géza ritkaságként említette, hogy Cseh Tamás sokakkal ellentétben megtalálta a hazáját. Az énekes fiatalkori sértődéseire emlékeztetve felidézte, hogy ez nem volt mindig így, de a közönség elfogadásában és szeretetében otthonra lelt.

"Erdélyben például - hazaérve mesélted nekem - egy zsúfolásig telt völgykatlanban ezzel állított mikrofon elé egyszer egy idős férfi: itt van Cseh Tamás, az igazmondó énekes."

A búcsúztatás végéhez közeledve Bereményi Géza ismét Cseh Tamás felesége elmondása alapján elmesélte, hogy az énekes maga választotta ki végső nyughelyét a Farkasréti temetőben, egy üres parcellán, a szülei sírjához közel. Bereményi a kultúra katonájaként jellemezte Cseh Tamást, akit soha nem fog elfelejteni. A gyászszertartás az énekes Megyek az utcán című dalával ért véget.

Cseh Tamás 1970 körül kezdett dalokat írni, ebben társa Bereményi Géza író, filmrendező volt. Első lemezük 1974-ben jelent meg Levél nővéremnek címmel, ezt számos további album követte. A művész 1974-től a Huszonötödik Színházban, majd a Várszínházban, 1982 és 1998 között a Katona József Színházban adott önálló esteket, 1998-tól a Bárka Színházban lépett fel. Önálló estjei: A dal nélkül, Antoine és Désiré, Fehér babák takarodója, Frontátvonulás, Jóslat, Új dalok, Nyugati pályaudvar, Levél nővéremnek, A telihold dalai.

Több mint ezerkétszáz dal szerzője, ezek mindennapi élethelyzetekről, vágyakról szólnak. Az előadóművész számos filmben szerepelt, ilyen volt a Nyom nélkül, A turné, a Csinibaba, valamint a 6:3 című alkotás. Művészi munkája elismeréseként 1993-ban Liszt Ferenc-díjat, 2001-ben Kossuth-díjat kapott.