A világon összesen 17 példány létezik az okiratból, a most eladott az egyetlen, amely magánkézben van. A többi a brit és az ausztrál kormány, valamint egyházi és oktatási intézmények birtokában található.

A 2500 latin szó mindössze egy - állatbőrből készült - oldalt tölt meg, ám a Magna Charta a brit jogrendszer egyik legfontosabb alapműve, melyet 1215-ben szentesített János angol király és amelytől az Egyesült Államok alkotmánya is sok mindent átvett.

A 2.500 szót figyelembe véve David Rubenstein, a Carlyle-csoport alapítója, Jimmy Carter volt amerikai elnök belpolitikai tanácsadó-helyettese 8.528 fontot fizetett szavanként.

A szóban forgó példányt egészen mostanáig a washingtoni nemzeti archívumban lehetett megtekinteni, pár lépésre a Függetlenségi Nyilatkozattól és az amerikai alkotmánytól. David Rubensteint közölte: a Magna Charta visszakerül eddigi helyére.

Ám ott csak kölcsönben volt, hiszen valódi tulajdonosa egy, a texasi milliárdos Ross Perot által felügyelt alapítvány volt, amely 1984-ben vásárolta meg a dokumentumot 1,5 millió dollárért. A Magna Chartát James Thomas Brudenell, Cardigan grófja leszármazottaitól vásárolták meg.

Az eladott Magna Charta 1297-es keltezésű és Edward király hagyta jóvá. Szakemberek szerint a létező 17 példányból négy származik János király, nyolc III. Henrik és öt I. Edward uralkodása idejéből.

A Magna Charta Nemzeti Társaság vezetője, Lewis L. Neilson Jr. szerint a szóban forgó példány a legfontosabb mind közül, mert ezt vezették be az angol törvénykönyvekbe.

A tulajdonos Perot Alapítvány egyetlen alkalmazottja, Trudy Renna korábban azt mondta: azért döntöttek az eladás mellett, mert a pénzből szeretnének orvosi kutatásokat finanszírozni, fejleszteni a közoktatást és segíteni a sebesült katonákat és családjaikat.