Infostart.hu
eur:
358.31
usd:
306.03
bux:
131702.37
2026. május 14. csütörtök Bonifác
Egy szeizmográf gép, ami piros vonalat húz, földrengési tevékenységet illusztrálva.
Nyitókép: Getty Images/allanswart

Jelzett a műszer: aggasztó fejlemény a korábbi holland gázmezők környékén

A holland meteorológiai intézet, (KNMI) közlése szerint péntek hajnalban 3,4-es erősségű földrengés rázta meg a Hollandia északi részén található Groningen térségét.

Sérültekről nem érkezett jelentés. Ez volt az elmúlt évek legerősebb földrengése Groningenben, ahol az évtizedeken át tartó földgáztermelés évről évre kisebb földmozgásokat idézett elő.

„A kabinet támogatását fejezi ki Groningen számára, továbbra is szorgalmasan dolgozunk a megerősítési intézkedéseken, a károk megtérítésén és a térség valamennyi lakosának gazdasági jövője érdekében” – írta Dick Schoof, ügyvezető miniszterelnök az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében.

Hollandia 2023-ban zárta be a fő groningeni gázmezőket a földrengések miatt, amelyek évek alatt több ezer otthonban okoztak károkat. Az 1980-as évek óta több mint 1600 földrengés rázta meg a térséget, és 85 épület épület rongálódott meg. A fordulópontot a 2012-es, 3,6-es erősségű huizingei földrengés jelentette.

Az utolsó jelentős rengés, amely szintén 3,4-es erősségű volt, 2019-ben történt, de valamivel gyengébb volt a péntek hajnalihoz képest.

A holland állam 360 milliárd eurót keresett a gázkitermelésen azóta, hogy 1963-ban megnyílt a slochtereni mező, további 66 milliárd eurón pedig a Shell és az ExxonMobil olajvállalatok osztoztak.

Egy parlamenti bizottság 2023-ban megállapította, hogy Groningen lakóinak érdekeit a kormány és az olajtársaságok rendszeresen figyelmen kívül hagyták, és a pénzszerzés maradt a fő szempont akkor is, amikor a földgázkitermelés már földrengéseket okozott.

Címlapról ajánljuk
Az elemző már sejti, meddig ad esélyt a piac az új kormánynak

Az elemző már sejti, meddig ad esélyt a piac az új kormánynak

Trippon Mariann, a CIB Bank InfoRádiónak nyilatkozó vezető elemzője szerint szükség van egy, a piacok és a nemzetközi hitelminősítők számára is hiteles és reális makrogazdasági adatokon alapuló, középtávú költségvetési konszolidációs pálya felvázolására. Szerinte erősödő bizalom és mérsékelt növekedés felé tart a magyar gazdaság. Erre az évre 1,8 százalékos GDP-bővülést vár, az év második felében ugyanakkor gyorsulhat az infláció.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×