Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna
Egy szeizmográf gép, ami piros vonalat húz, földrengési tevékenységet illusztrálva.
Nyitókép: Getty Images/allanswart

Jelzett a műszer: aggasztó fejlemény a korábbi holland gázmezők környékén

A holland meteorológiai intézet, (KNMI) közlése szerint péntek hajnalban 3,4-es erősségű földrengés rázta meg a Hollandia északi részén található Groningen térségét.

Sérültekről nem érkezett jelentés. Ez volt az elmúlt évek legerősebb földrengése Groningenben, ahol az évtizedeken át tartó földgáztermelés évről évre kisebb földmozgásokat idézett elő.

„A kabinet támogatását fejezi ki Groningen számára, továbbra is szorgalmasan dolgozunk a megerősítési intézkedéseken, a károk megtérítésén és a térség valamennyi lakosának gazdasági jövője érdekében” – írta Dick Schoof, ügyvezető miniszterelnök az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében.

Hollandia 2023-ban zárta be a fő groningeni gázmezőket a földrengések miatt, amelyek évek alatt több ezer otthonban okoztak károkat. Az 1980-as évek óta több mint 1600 földrengés rázta meg a térséget, és 85 épület épület rongálódott meg. A fordulópontot a 2012-es, 3,6-es erősségű huizingei földrengés jelentette.

Az utolsó jelentős rengés, amely szintén 3,4-es erősségű volt, 2019-ben történt, de valamivel gyengébb volt a péntek hajnalihoz képest.

A holland állam 360 milliárd eurót keresett a gázkitermelésen azóta, hogy 1963-ban megnyílt a slochtereni mező, további 66 milliárd eurón pedig a Shell és az ExxonMobil olajvállalatok osztoztak.

Egy parlamenti bizottság 2023-ban megállapította, hogy Groningen lakóinak érdekeit a kormány és az olajtársaságok rendszeresen figyelmen kívül hagyták, és a pénzszerzés maradt a fő szempont akkor is, amikor a földgázkitermelés már földrengéseket okozott.

Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×