Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.93
bux:
122026.59
2026. január 16. péntek Gusztáv
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csengővel jelzi az uniós a tagországok külügyminisztereinek brüsszeli informális tanácsülése kezdetét 2024. december 16-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Több ország is csatlakozhat az EU-hoz 2030-ig, de heves a vita Ukrajna körül

Montenegró áll a legközelebb az EU-csatlakozáshoz. Novemberben megkezdené a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával az Európai Unió, de Albánia és Montenegró is nagyon pozitív értékelést kapott. Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzent egymásnak. Magyarország nem támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalásokat, helyette stratégiai partneri viszonyt javasol.

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint reális cél, hogy 2030-ra több ország is csatlakozzon az Európai Unióhoz. Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 10 tagjelölt országból 4 ország, Albánia, Moldova, Montenegró és Ukrajna mutatott be jelentős előrelépést tavalyhoz képest.

A legközelebb talán Montenegró áll a csatlakozáshoz

értékelésük szerint. Kos arról beszélt, hogy ez az ország a legjobban álló jelölt, hiszen idén már négy fejezetet lezártak, és további 5-6 befejezésére lehet számítani az év vége előtt.

Az úgynevezett bővítési csomagról szóló sajtótájékoztatón Marta Kos bővítésért felelős biztos azt mondta,

az Európai Bizottság továbbra is azon dolgozik, hogy november végéig Moldova és Ukrajna megnyithasson minden csatlakozási klasztert,

ami jelenleg a tagállamok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsában akadt el. Az Európai Bizottság pozitívan értékelte, hogy Ukrajna a jogállamiságra, a közigazgatásra és a demokratikus intézmények működésére ütemtervet fogadott el, a nemzeti kisebbségekre pedig cselekvési tervet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Euronews uniós hírcsatorna bővítéssel foglalkozó fórumán azt mondta, hogy Orbán Viktor „konkrét támogatást nyújt Vlagyimir Putyin orosz elnöknek azzal, hogy blokkolja Ukrajna csatlakozási törekvéseit”. Úgy fogalmazott, nem neki kell bármit is felajánlania a magyar miniszterelnöknek, hanem Orbán Viktornak kell valamit ajánlania az Oroszországtól egész Európát védelmező Ukrajnának.

A magyar miniszterelnök Facebook-posztjában visszautasította azt a felvetést, hogy Magyarország bármivel tartozna Ukrajnának, Ukrajna ugyanis nem védi Magyarországot senkitől és semmitől. „Magyarország biztonságát a magyar honvédelmi képességek és a NATO garantálja, amelynek Ukrajna szerencsére nem tagja” – fogalmazott Orbán Viktor, aki hangsúlyozta:

„egy ország uniós csatlakozásáról az Európai Unió tagjai döntenek, méghozzá egyhangúsággal. Magyarország pedig nem fogja támogatni Ukrajna európai uniós tagságát, mert azzal behozná a háborút Európába, és a magyarok pénzét kivinné Ukrajnába”

– tette hozzá a miniszterelnök. „Az Uniónak stratégiai partnerségre kellene lépnie Ukrajnával, uniós tagság nélkül. Ez az ajánlatunk. Ehhez az álláspontunkhoz ragaszkodni fogunk a jövőben is, hiszen ahhoz minden jogunk megvan” – írta Orbán Viktor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×