Az EES rendszer kialakítása 2016-ban kezdődött azzal, hogy az Európai Bizottság az új, közös uniós digitális határregisztrációs rendszer bevezetésére vonatkozó tervet előterjesztette. Az Európai Tanács és az Európai Parlament beleegyezése után a szabályokat 2017-ben törvénybe iktatták, majd tavaly a bizottság azt javasolta, hogy idén október 12. és 2026. április 10. között a tagállamok léptessék ezt életbe.
Az új rendszer szerint azon nem uniós állampolgárok adatait, akik legfeljebb 90 napos tartózkodás céljából legálisan érkeznek Európába, egy központi adatbázisban regisztrálják. A személyes adataikon kívül tárolják az arcképeiket, az ujjlenyomataikat, az unióba való korábbi belépéseiknek és kilépéseiknek az időpontját, illetve azt is, ha esetleg már elutasították egy belépési kérelmüket. Az adatokat három évig fogják tárolni, de ha valaki túllépi a tartózkodási időt, akkor öt évig – sorolta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.
Az Európai Bizottságnak az volt a célja az EES-rendszerrel, hogy megkönnyítse, illetve felgyorsítsa a határátlépéseket. A Dócza Edith Krisztina szerint azonban egy fontos uniós problémára így sem lesz megoldás, ez pedig az irreguláris bevándorlás problémája, ugyanis az ilyen érkezők számának érdemi visszaszorítására az EES-rendszer nem alkalmas. Azoknak viszont könnyítés lehet, akik legálisan szeretnének Európába érkezni, akár üzleti, akár más céllal.
„Több gyenge pontja és kockázata is van, amelyek jelzik azt, hogy az illegális bevándorlás kezelésében korlátozott a hatékonysága. Kizárólag a jogszerű határátlépéseket követi a rendszer, tehát arra, hogy az irreguláris belépőket azonosítsa, nem alkalmas. Egy másik korlátja a rendszernek az, hogy az azonosítás csak a határátlépéskor történik meg, de onnantól a rendszer nem követi nyomon, hogy az utas az országon belül hová megy és mit csinál. Azt jelezni fogja, hogy túltartózkodás történik, de nem fogják tudni érvényesíteni a kiutasítást, hiszen nem tudják, hogy az adott ember hol tartózkodik, és ezáltal a visszatoloncolások jelentette kihívásra sem nyújt megoldást, márpedig uniós szinten és különösen biztonságpolitikai tekintetben ez lenne az egyik legsürgetőbb feladat" – mondta Dócza Edith Krisztina.
A megadott 90 napos időintervallumon túl az unióban tartózkodók adatait három helyett öt évig őrzik, ami a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint akkor elég lehet, ha ennyi idő alatt fel tudják kutatni az illető tartózkodási helyét és ki lehet toloncolni. De ha nem, akkor ez egy újabb buktatója lesz az új rendszernek, hiszen öt év után nemcsak az ember nem lesz meg, hanem már az adatai sem.
Az EES-t az előírások szerint 2026. április 10-ig kell bevezetni. Most úgy tűnik, Észtország lehet az első ország, amely teljesen át fog állni az új rendszer használatára, de azt egyelőre nem tudni, hogy a többi tagállamban ez mikor történhet meg. Az elemző emlékeztetett: a gyakorlatban ez meglehetősen nagy munka, hiszen be kell vezetni a repülőtereken, a szárazföldi határátkelőhelyeken, a vasútállomásokon is, amihez jelentős átfutási időszakra van szükségük az országoknak.
