Infostart.hu
eur:
378.39
usd:
321.04
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Pxhere

Görögországban csúnyán lehúzták az Európai Uniót

Több mint 22 millió eurónyi uniós agrártámogatást vettek fel jogosulatlanul Görögországban.

Legalább 22,6 millió euró értékben fizettek ki jogosulatlanul uniós agrártámogatást Görögországban olyan gazdáknak és agrárvállalkozásoknak, akik hamis adatokat adtak meg földterületeikről és állatállományukról - közölte kedden Mihálisz Hriszohoídisz, a görög állampolgárok védelméért felelős miniszter. Az ügyet hónapok óta vizsgálják, az EU csalás elleni hivatala már tavasszal jelezte a visszaéléseket.

A görög hatóságok mintegy 6300 támogatási kérelmet ellenőriztek, és ezek közül több mint ezer esetben találtak szabálytalanságot. Az ügyészség szerint a jogosulatlanul felvett összeg elérte a 22,6 millió eurót (közel 9 milliárd forint), az egyes pályázathoz kapcsolódó csalások átlagértéke pedig 40 ezer euró (15,8 millió forint) körül mozgott. Az érintett gazdák és vállalkozások számláit már befagyasztották, a pénzt vissza kell fizetniük, és büntetőeljárások indultak csalás, okirat-hamisítás és bűnszervezetben való részvétel gyanújával.

A gazdák és vállalkozások olyan területeket jelentettek be művelés alatt álló földként, amelyek valójában sziklásak, erdősek vagy beépítetlenek voltak. Akadtak kérelmek, amelyek Észak-Macedóniában fekvő parcellákat tüntettek fel jogosultként, és előfordult, hogy fiktív állatállomány után is érkeztek kifizetések.

A csalássorozatra az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) hívta fel először a figyelmet 2024 márciusában. Azóta egyre több részlet került napvilágra: korábbi becslések szerint a tényleges veszteség 2017 óta akár 170 millió eurót is elérhet.

A botrány középpontjában az OPEKEPE nevű görög hatóság áll, amely az uniós agrártámogatások kezeléséért és kifizetéséért felelt. Az ügynökség évente több mint 3 milliárd eurót osztott szét mintegy 680 ezer gazdának. Az intézményt időközben megszüntették, több munkatársa ellen vizsgálat indult, az EU ellenőrei pedig razziát tartottak az athéni központjában, ahol súlyos szabálytalanságokat tártak fel.

Az ügynek politikai következményei is lettek: júniusban lemondott Mákisz Vorídisz volt mezőgazdasági miniszter, miután egy uniós vizsgálat során felmerült a gyanú, hogy köze lehetett nagy összegű támogatások szabálytalan felhasználásához. Bár a vizsgált időszak nagy része a jelenlegi kormányfő, Kiriákosz Micotákisz 2019 óta hivatalban lévő konzervatív kabinetjének idejére esik, az athéni kormány hangsúlyozza: a csalások évtizedek óta rendszerszinten jelen vannak a támogatáselosztásban.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×