Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Donald Trump
Nyitókép: MTI/EPA/Shawn Thew

Donald Trump nyomdafestéket nem tűrő fenyegetést tett az orosz elnöknek

Donald Trump újabb kijelentései kerültek nyilvánosságra: egy hangfelvétel szerint az amerikai elnök azt mondta, Moszkvát és Pekinget is lebombázta volna, ha Putyin megtámadja Ukrajnát vagy Hszi Csin-ping lerohanja Tajvant. Trump szerint ezek a fenyegetések tartották vissza a két nagyhatalmat.

Donald Trump egy zárt körű adománygyűjtő esten arról beszélt, hogy elnöksége idején nyíltan megfenyegette Vlagyimir Putyint: ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, „porig bombázza Moszkvát”. Az erről készült hangfelvételt a CNN-nek is eljuttatták, a részletek pedig a Daily Mailen is megjelentek – számolt be az Index.

A felvételen az amerikai elnök határozottan állítja: ha ő lett volna hivatalban 2022-ben, Oroszország soha nem indít háborút Ukrajna ellen.

„Putyinnak megmondtam: ha bevonulsz Ukrajnába, sz*rrá bombázom Moszkvát. Azt válaszolta, hogy nem hiszi el. Én csak annyit mondtam: de”

– idézte fel a történetet. Trump ezután Kína államfőjéről, Hszi Csin-pingről is beszélt, akinek hasonló figyelmeztetést küldött: „Ugyanezt mondtam neki is. Ha bemész Tajvanra, Pekingre csapok le. Azt hitte, őrült vagyok. Azt mondta, Pekinget úgysem tudom lebombázni. Én csak annyit feleltem: nincs más választásom.”

A kijelentések több, kampányeseményen készült hangfelvételen is elhangzanak – ezekhez Josh Dawsey, Tyler Pager és Isaac Arnsdorf újságírók jutottak hozzá, és részleteket közöltek is belőlük 2024 című könyvükben. A Fehér Házat megkeresték a felvétellel kapcsolatban, egyelőre nem reagáltak.

Az elnök a kabinetülés után újságírók előtt élesen bírálta Putyint is, aki szerinte folyamatosan félrevezeti a tárgyalópartnereit az ukrajnai háború lezárásáról. „Rengeteg hazugságot kapunk Putyintól. Ha tudni akarják az igazat: minden kedvessége mögött nincs semmi tartalom” – fogalmazott.

Trump szerint sokkal nehezebbnek bizonyult fegyverszünetet elérni, mint várta. Bár Ukrajna már márciusban belement egy feltétel nélküli tűzszünetbe, Oroszország továbbra is ellenáll. A Kreml folytatja a mindennapos rakéta- és dróntámadásokat, legutóbb egyetlen éjszaka alatt 728 iráni gyártmányú Sahíd drónt, 7 cirkálórakétát és 6 hiperszonikus fegyvert vetettek be Ukrajna ellen.

Volodimir Zelenszkij szerint az ukrán légvédelem sikeresen hárította el a támadások többségét. „A célpontok többségét lelőttük. Mobil tűzcsoportjaink is aktívan dolgoztak. Köszönöm minden katonának a pontos munkát” – mondta Trump.

Reagált a Kreml

A Kreml szerint Donald Trump kijelentése, miszerint elnökségen kívüli időszakában telefonon fenyegette meg Vlagyimir Putyint Moszkva lebombázásával, nem felel meg a valóságnak – legalábbis erről beszélt Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője egy szerdai moszkvai sajtótájékoztatón.

Peszkov a TASZSZ kérdésére hangsúlyozta: „Tudomásunk szerint nem voltak ilyen telefonbeszélgetések. Úgy értelmezzük, Trump állítólagos kijelentései arra az időszakra vonatkoznak, amikor még nem volt hivatalban.” A szóvivő hozzátette, hogy érdemes lenne a Fehér Házhoz fordulni a részletekkel kapcsolatban.

A Kreml hangsúlyozta, hogy a két vezető csak Trump elnöki beiktatása után kezdett rendszeresen telefonon egyeztetni. Mint fogalmaztak, idén eddig hat telefonbeszélgetést folytattak, ezek többsége az orosz–amerikai kapcsolatok normalizálásáról és az ukrán válság rendezéséről szólt.

Címlapról ajánljuk
Földcsuszamlásszerű győzelem néz ki az AfD-nek Németországban, itt vannak az első adatok
Szász-Anhalt

Földcsuszamlásszerű győzelem néz ki az AfD-nek Németországban, itt vannak az első adatok

Történelmi léptékű győzelmet jeleznek az első exit pollok az Alternatíva Németországért (AfD) számára a vasárnapi szász-anhalti tartományi választáson. Az ARD (Infratest dimap) felmérése 44,5, a ZDF (Forschungsgruppe Wahlen) kutatása pedig 44 százalékra teszi a párt támogatottságát. A második helyen álló, jelenleg kormányzó CDU mindkét mérés szerint mindössze 18,5 százalékot szerzett.

Európa szomorú új térképe

Az aszályok, a klímaváltozás, a vízhiány és a felmelegedés csökkentheti a mezőgazdasági hozamokat, átírhatja az ipar telephelyválasztását, az energiatermelést, a folyami szállítást, a turizmust, az ingatlanárakat, sőt még azt is, mikor dolgozunk, utazunk vagy hogyan építjük otthonainkat. Ennek európai vonatkozásairól írt elemzést Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány; a részletekről Pásztor Szabolcs kutatási igazgatót kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Politikai földrengés érte Németországot, Merz jövője is megpecsételődhet

Ma tartományi parlamenti választást tartottak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár döntöttt az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont alatti vereséget szenvedhetett. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×