Európa korábban egy viszonylag kiszámítható természeti környezetre épült: mérsékelt volt az éghajlat, volt megfelelő vízellátás hajózható folyókkal, viszonylag stabil mezőgazdasági feltételekkel. Mára azonban, ha nem mozaikosan nézzük az utóbbi évek történéseit – hőkupoláit, aszályos időszakait – akkor az mondható, hogy ez

a stabil háttér kezd elmozdulni, olyannyira, hogy most már Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense

– fogalmazott Pásztor Szabolcs az InfoRádióban.

Az Oeconomus kutatási igazgatja szerint emiatt nem túlzás azt állítani, hogy megváltozhat a gazdaságföldrajzi struktúra, megváltozhat az, hogy mit, hol, hogyan termelünk, megváltoznak a mezőgazdasági hozamok. „És hogyha nem vesszük észre azt, hogy ez egy hosszú távú strukturális átalakulás, és nem alkalmazkodunk, akkor annak káros és negatív következményei lehetnek” – emelte ki.

Az Oeconomus elemzése szerint a mezőgazdaságra különösen komoly kihívások várnak; más növényekre kell áttérni, megváltozik a termőföld szerkezete és a termőföld ára is, ami végső soron nyilván az agrártermékek árában is majd érezteti a hatását. Arról nem is beszélve, hogy a terméshozam is beesik, sőt beesett – hívta fel a figyelmet Pásztor Szabolcs, példaként említve a kukoricát, aminek évek óta csökken a magyarországi hozama. De sokan már „almageddonról” beszélnek hazánk esetében, miután rendkívül szerény lesz az idei termés több tényező miatt.

Ami Európa gazdasági versenyképességét illeti, korábban mindig szép terméshozamok voltak, sőt a mezőgazdasági túlkínálat is megvolt, ennek értékesítéséből pedig tőkét meríthetett, amit végül innovációra, kutatás-fejlesztésre fordíthatott. Most viszont

egyre inkább úgy fest a helyzet, hogy mezőgazdasági szempontból Európa függő viszonyba kerül más kontinensekhez képest, a tőkeképződés pedig elmarad

– mutatott rá a szakértő.

A mezőgazdaságon felül azonban több más terület is akad, amelyek különösen érintettek, leginkább a víz miatt a telephelyválasztás szempontjából: általánosságban az ipar, de ezen belül az élelmiszer- és a vegyipar említhető vagy az akkumulátor gyártás, továbbá kiemelt terület az energiatermelés az adatközpontok működtetése miatt, hiszen rendkívül nagy vízigénnyel járnak – sorolta Pásztor Szabolcs, kiemelve: miután egyre inkább digitalizált lesz az életünk, a mesterséges intelligencia pedig átszabja a mindennapjainkat, azok az országok lehetnek versenyképesek, amelyek nagy adatközpontokat tudnak működtetni.

Az Oeconomus elemzéséből az is kiderül, hogy a vízhiány és a felmelegedés átírhatja a turizmust, az ingatlanárakat, sőt még azt is, mikor dolgozunk, utazunk vagy hogyan építjük otthonainkat. A kutatási igazgató külön kitért a „coolcation” (a cool vagyis hűvös és a vacation azaz nyaralás szavak összevonása) jelenségre, vagyis már most is sokan olyan helyekre utaznak a turisták, ahol hűvösebb van. Magyarország relációjában úgy értendő, hogy nem a mediterrán térségben töltjük a nyári vakációt, hanem mondjuk a skandináv országokban, mert ott mérsékeltebb az időjárás, többet esik az eső, és önmagában véve azt lehet mondani, kellemesebben eltölthető a nyári szünet – magyarázta, hozzátéve:

ez már nemcsak egy jövőbeli vízió, hanem egy számokkal mérhető jelenség.

Az ingatlanárak kapcsán pedig nyilván azt érdemes kiemelni, hogy azok az ingatlanok, amelyek vízhiányos helyen, hőkupola által sújtott területen vannak, kérdésessé válik vagy vált a vízbiztonság, veszíthetnek az értékükből, vagy természetesen azok, amelyek egy kiszáradó tó vagy folyó mellett vannak, már nem lesznek olyan értékesek a jövőben. Azok az ingatlanok, ahol pedig azt láthatjuk, hogy stabil vízellátás van, azok természetesen felértékelődnek – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

A cikk alapjául szolgáló hanganyagot Kocsonya Zoltán készítette.